Bécsben szeretik a biztonságot, és ez vonatkozik a legnagyobb színházakra is. Ha az igazgatónak nem fáj a feje saját beosztása miatt, évekre előre tudja, hol a helye, akkor sokkal meggyőzőbb programmal állhat elő, hosszú időre előre tervezhet. Jó ez a létesítménynek, a közreműködő művészeknek, és persze a közönségnek is.

A hercegi dinasztia nemcsak hatalmas ingatlanbirodalmat, és mesés műkincs gyűjteményt hagyott a mai utódokra, hanem egyfajta mentalitást is. Kismartonban – Eisenstadtban – évszázadokon át magától értetődő volt a művészetek pártolása, a Fényes Miklós által alapított gyűjtemény gyarapítása, s akkor még nem beszéltünk a kastély zenei életéről, amely szorosan összefonódik Haydn nevével.

Az oly kedvelt bécsi magyar kisvendéglő immár törzsvendég – vagy inkább törzsvendéglátó – a bécsi Szépművészeti Múzeumhoz tartozó Színházi Múzeumban: ezúttal az operett világát bemutató nagy kiállítás megnyitóján ismerkedhettek a meghívottak a magyar étel és ital különlegességekkel. Fodor Mária, a vendéglő tulajdonosa nemcsak a kisvendéglő remek konyhájáról és a vendégek kényeztetéséről ismert: arra érdemes kulturális rendezvények támogatását is szívesen vállalja.

A vezérváltás maradhatott volna észrevétlen, hiszen az ORF élén a választási eredménynek megfelelően maradt Alexander Wrabetz, a régi igazgató. A zökkenőmentes „átadást-átvételt” azonban alaposan megzavarta az igazgató egyik személyi döntése, amelynek nyomán a szociáldemokrata ifjúsági szervezet vezetőségéből ismert fiatalember ülhetett be előszobájába irodavezetőként. Néhány hetes vihar után- amelynek ezres nagyságrendű újságírói tiltakozás érkezett, és a Pelinka-családot is érte támadás, Niko Pelinka lemondott, (visszavonta pályázatát) és ezúttal a vezér elfogadta döntését.

Az idei újévi koncert műsorát Mariss Jansons állítja össze és ő is vezényli. A siker programozott. A lett származású karmester népszerű Ausztriában és újévkor is helytállt már: 2006 január 1-én egyszer már sikert aratott a Musikverein Aranytermében. Jegyet persze már hónapok óta nem kapni, de a televíziós közvetítés sokaknak kárpótlást nyújt.

Három fiatalember állt reflektorfényben a Szépművészeti Múzeum barokk termében: Karácsonyi László Attila, Király András és Szabó Ábel nyerte az idén másodszor odaítélt Esterházy Művészeti Díjat. A zsűrinek nem volt könnyű dolga: 186 pályaműből választott előbb húszat, majd a három legjobbat. A díjra jelölt művészek alkotásaiból 2011. november 18-tól december 4-ig kiállítás nyílik a Szépművészeti Múzeumban.

A patinás uralkodóházat sem kíméli a válság: takarékosságra kényszerül és emiatt az év végétől bezár a bécsi Liechtenstein Múzeum. A gyűjteményt ezentúl csak előzetes bejelentéssel csoportok nézhetik meg. A palota impozáns helyiségeit a jövőben is kiadják azonban rendezvényekre – ez az üzletág eddig is jövedelmező volt. Az új profilhoz új név társul: Liechtenstein Palais GmbH ezentúl a hivatalos elnevezés.

A zeneszerető világ megdöbbent, amikor jött a hír súlyos balesetéről. Elisabeth Kulmant, a magyar származású osztrák mezzoszopránt a Trisztán és Izolda próbájáról vitték kórházba, a rázuhanó díszlet a legkényesebb pontján, a gégéjén találta, s egy ideig kétséges volt, vajon visszanyeri-e a hangját. Ma már biztos a happy end: a minap mutatta be legújabb Liszt CD-jét, amelyen egyébként magyarul is énekel.

A zseniális gondolkodású, ám a szokványostól eltérő viselkedésű matematikus alakja a jelek szerint továbbra is foglalkoztatja Daniel Kehlmannt, akinek első színdarabját nagy sikerrel mutatta be a grazi Schauspielhaus. Kurt Gödel világa, folyamatos – és közvetve halálát is okozó – párbeszéde a szellemekkel, hite az időutazásban nagyszerű anyagnak bizonyult, s a színpadra állításhoz Kehlmann jó partnerekre talált.

A Leopold Múzeum legújabb kiállításával mintegy bizonyítja, hogy a gyűjtő tavaly bekövetkezett halála és az újonnan kinevezett igazgató hivatalba lépése előtt sem állt meg az élet. A „Melankólia és Provokáció” programozott siker, csakúgy, mint az Essl Múzeumban Neo Rauch és Rosa Loy műveinek bemutatója.

Nyáron a kultúrát és/vagy a társadalmi életet kedvelő osztrákok figyelme Salzburgra irányul. Általában nem csalódnak: a program színvonala magas, s nem kevés a jelenlévő celeb. Ők készséggel állnak kamera elé, vagy nyilatkoznak az írott sajtónak, s nem fordítanak hátat a fotósoknak sem. Ami pedig szintén Salzburg velejárója: általában a kisebb botrányokra sem kell sokáig várni.

Tíz évvel ezelőtt senki nem gondolta volna, hogy az oly vitatott épületegyüttes, a régi barokkot a legmodernebbel egybeolvasztó Múzeumi Negyed a bécsiek egyik legkedveltebb szórakozóhelyévé válik. Nemcsak az ide telepített múzeumok, az itteni színházi előadások és performanszok miatt, hanem mert olyan jó a tágas udvaron felállított kényelmes ülő-fekvő alkalmatosságokon elnyúlni. A tízéves évfordulót méltó programokkal ünneplik.

A főpróbát majdnem elmosta az eső, a bemutatóval szerencséje volt a jó két és félezres közönségnek: a Don Giovanni a szentmargitbámyai kőfejtőben végig élvezhette az idei operabemutatót.

A kiállítás helyszínére, a Városligeti tóhoz hívta az Esterházy Magánalapítvány partnereit, a rendezvényein közreműködő művészeket, kurátorokat, a Művészeti Díj zsűrijének tagjait, hogy együtt tekintsék meg az Art on Lake kiállítás azon három darabját, amely szeptembertől a fraknói várat illetve a kismartoni Esterházy kastély parkját ékesíti. A vendégek egyúttal első kézből kaptak tájékoztatást az Esterházy Contemporary programról.

Talán vége a Salzburgi Húsvéti Fesztivál körüli legújabb kálváriának: Christian Thielemann és a Drezdai Állami Zenekar (Staatskapelle Dresden) minden remény szerint pótolja majd az űrt, amit Sir Simon Rattle és a Berlini Filharmonikusok váratlan és fájdalmas távozása hagy maga után. Thielemann személye garancia arra, hogy a Karajan által alapított és megálmodott Húsvéti Fesztivál közönsége színvonalas műsorhoz, elsősorban operaelőadásokhoz jut.

Talán vége a Salzburgi Húsvéti Fesztivál körüli legújabb kálváriának: Christian Thielemann és a Drezdai Állami Zenekar (Staatskapelle Dresden) minden remény szerint pótolja majd az űrt, amit Sir Simon Rattle és a Berlini Filharmonikusok váratlan és fájdalmas távozása hagy maga után. Thielemann személye garancia arra, hogy a Karajan által alapított és megálmodott Húsvéti Fesztivál közönsége színvonalas műsorhoz, elsősorban operaelőadásokhoz jut.

Német kamaraénekesnő veszi át a mörbischi (fertőmeggyesi) operett fesztivál igazgatását a húsz éve regnáló Harald Serafintól. Változás lesz a Bécsi Ünnepi Hetek élén is: Luc Bondy helyébe meglepetésre a salzburgi fesztivál eddigi zenei igazgatója lép, és egy ugyancsak német hölgy, Shermin Langhoff lesz a helyettese, egyben pedig segítsége a nem zenei kérdésekben.

A Salzurgi Modern Múzeumnak nem volt olyan szerencséje, mint a bécsi Szépművészetinek: utóbbi megtarthatta a Vermeer képet, előbbit viszont elérte a restitúció. Gustav Klimt egyik gyönyörű tájképétől kell megválnia, mert a szakértők megállapították, hogy a Gestapo 1941-ben jogtalanul kobozta el a koncentrációs táborba hurcolt – és ott meggyilkolt – tulajdonostól.

Nem telik el egyetlen hét sem az osztrák közszolgálati televíziót érintő botrány nélkül. Még alig száradt meg a tinta a hírigazgató nagy port felvert leváltásán, máris újabb igazgató, a kommunikációs terület élén álló szakember távozott. Igaz, ő önszántából, miután beismerte, hogy az intézményen belül lehallgatta saját kollégáit.

Ez a novemberi hosszú hétvége a könyvé: még tíz év sem telt el az első bécsi könyvnapok megrendezése óta, máris hagyományról beszélhetünk. Kiadók állítják ki az elmúlt év(ek) termését, az olvasók találkozhatnak a szerzőkkel, programokon vehetnek részt, a szakma képviselői szóba elegyedhetnek egymással a Vásárváros tágas kiállítótermeiben. Nem utolsósorban pedig a szemfüleseknek jut az ingyen könyvből, amit ebből az alkalomból, az olvasást kevésbé kedvelők „elcsábítására” 100 ezer példányban osztanak szét.