A tőkepiacok és a politikai bizonytalanság

A választások a piac szempontjából gyakorta bizonytalanságot jelentenek, hiszen kimenetelük befolyásolhatja a gazdaság- és pénzügypolitika jövendő irányvonalát. A politikai bizonytalanság általában a piacokon nagyobb ingadozásokhoz vezet, mivel a befektetők igyekeznek előre felmérni a várható helyzetet, és annak megfelelően alakítani portfóliójukat. A vállalkozások számára különös jelentőségűek olyan tényezők, mint az adópolitika, a kereskedelmi politika, a reguláció vagy az állami beruházás, mert ezeknek közvetlen befolyása lehet a nyereségarányra, az üzleti stratégiára és a gazdasági növekedésre.

Egyesült Államok: erős piaci reakció

Az Egyesült Államokban lényegesen nagyobb a tőkepiacokon a kilengés az elnökválasztást megelőző és követő időszakban. Ennek oka a kétpártrendszer, mert a két nagy párt - a Demokrata és a Republikánus - gyakran nagyon eltérő irányt követ. A piacok például hagyományosan előnyben részesítik a republikánus kormányokat, amelyek lényegesen kevesebb szabályozást és alacsonyabb adókat ígérnek. A befektetők ezt a piacgazdaság-barát magatartást pozitívan értékelik a vállalati nyereség és a gazdasági növekedés szempontjából. Jelenleg kritikus Donald Trump viszonyulása az eladósodáshoz, amennyiben azt tovább kívánja növelni, illetve a Kína elleni igen agresszív büntetővámok terve.

Másrészt a sokszor magasabb adókat és szorosabb szabályozást bevezető demokrata kormányok idején a piacok eleinte negatívan reagálnak. Ezek az aggodalmak azonban gyakran túlzottnak bizonyulnak, mert például Bill Clinton vagy Barack Obama demokrata elnökök idején is pozitív volt a piacok alakulása. Joe Biden elnökségének kezdetén például komoly aggodalmat váltott ki az adóemelés, a piacok azonban pozitívan reagáltak a konjunktúra programokra, amelyeket a COVID járvány következményeinek felszámolására vezettek be.

Az erőteljes piaci reakció példája volt Donald Trump megválasztása 2016-ban. A kezdeti bizonytalankodás után a piacok gyorsan magukhoz tértek,  miután kiderült, hogy Trump a vállalkozások által oly kedvezőnek tekintett adócsökkentésre és a szabályozások mérséklésére  helyezte a hangsúlyt.

Európa: összetettebb tájkép

Európában tagoltabb a politikai tájkép, mint az Egyesült Államokban, így kevésbé látható előre a piac dinamikája. Az Európai Unió egyes tagállamaiban sokféle politikai párt és koalíció kerülhet hatalomra. Ezek a pártok gyakran gazdasági irányvonaluk szempontjából is nagyon különböznek – a szocialistától a konzervatívon át egészen a populista mozgalmakig. Emiatt a választások hatása a tőkepiacokra komplexebb, hiszen nem mindig világos, milyen politikai intézkedések válnak valóra. Szeptember elején János Zsolt és Iványi Ildikó a hagyományos díványbeszélgetésben azt vitatta meg, hogyan befolyásolják a központi bankok döntései a pénzpiacokat. A videó itt tölthető le: https://youtu.be/CwT3F-a1xeQ?si=_cWJzfrzzINVO1mw

Olyan országokban, mint Németország, vagy Franciaország a piacok általában kevésbé erőteljesen reagálnak a választásokra, mert a politikai rendszer stabilabb és a választási eredmény gyakran koalíciót eredményez, amely enyhíti a politikai szélsőségek befolyását. Jó példa erre a 2021-es németországi választás: ekkor az új kormány összetétele miatti bizonytalanság ellenére a piacok viszonylag nyugodtak maradtak.

Kivételt képeznek azok a helyzetek, amikor a populista vagy szélsőséges pártok előretörnek. Ezt lehetett érzékelni 2016-ban Olaszországban, illetve az angliai Brexit-népszavazásnál. Utóbbi jókora turbulenciát okozott az európai pénzügyi piacokon, mivel a terv, hogy Nagy Britannia kiválik az Európai Unióból jelentős gazdasági bizonytalanságot teremtett. Hasonlóan negatív reakciót hozott a piacokon az olaszországi populista pártok választási győzelmének kilátása: ezek ugyanis a költségvetési fegyelem lazítását, sőt, akár az euró zónából való kilépést is mérlegelték.

A választások hosszú távú hatása a piacokra

Bár a választások rövid távú ingadozásokat okozhatnak a tőkepiacokon, a hosszú távú hatások gyakorta kevésbé drámaiak. A piacok hajlamosak stabilizálódni röviddel a választások után, amikor csökken a politikai bizonytalanság és a befektetők tisztábban látják, valójában milyen intézkedéseket hoz az új kormány. Emellett más tényezők is fontos szerepet játszanak a piac alakulásában, mint a makró ökonómiai trendek, a technológiai fejlesztések és a globális kereskedelempolitika.Az alábbi videó János Zsolt és Martin Mikulik németnyelvű beszélgetése arról, hogyan reagálnak a pénzpiacok a háborúkra. https://youtu.be/AIA43wSj-nM

Martin Mikulik

Egyesült Államok: ciklikus mintázat

Az Egyesült Államokban a történelmi tények azt mutatják, hogy egy bizonyos minta ismétlődik az elnökválasztások körül.  A részvénypiacok egy évvel a választás előtt általában jól teljesítenek, mert a hivatalban lévő kormány igyekszik jó állapotban tartani a gazdaságot. A választás után, különösen az új elnök első évében azonban bekövetkezhet egy bizonyos kiigazítás a piacon, különösen, ha más pártot képvisel az új elnök. Az amerikai piacok azonban évtizedeken át az elnök pártállásától függetlenül hosszú távon jó hozamokat értek el.

Európa: stabilitás a koalíciók révén

Európában a piacok hosszú távon hajlamosak kevésbé függni a választásoktól, mert a politikai döntéseket gyakran a koalíció és az egyezség szükségessége alakítja ki. Ez stabilabb politikai és gazdasági környezetet teremt, amit a piacok pozitívnak tekintenek. Ugyanakkor az utóbbi évtizedekben az Európai Unióban a tőkepiacok profitáltak a gazdasági integrációból   és az Európai Központi Bank által biztosított  stabil pénzpolitikai keretfeltételekből. Ez segíti elő a politikai bizonytalanságok hatásainak enyhítését is.

ÖsszefoglalvaA választások kétségkívül kihatnak rövidtávon a tőkepiacokra, különösen a velük együtt járó politikai bizonytalanság miatt. Hosszútávon azonban a piacok rendszerint lenyugszanak a választások után, amikor mérséklődik a bizonytalanság, és az új kormány irányvonala világosabban kirajzolódik. A befektetőknek tehát nem szabad hagyni, hogy a rövid távú ingadozások elbizonytalanítsák. Befektetési stratégiájukat mindenképpen célszerű alapvető gazdasági trendekre és hosszú távú perspektívákra alapozni – tanácsolja János Zsolt MAS.