A Práter eltéveszthetetlen, hiszen jelképe, az Óriáskerék messziről látható. Ez azonban a vurstlival együtt csak egy része, talán a harmada ennek az egykor egységes vadonnak. Az első írásbeli emlék a 12. századból származik, egy László király korabeli, 1455-ös írásban pedig már ezen a néven szerepel - vadasparkként. A Práter szó eredete valószínűleg a pratum: így jelölték 12. századi írásokban a mezőt.  Később a császár vadászterülete lett, amit II. József 1766-ban nagyközönség előtt is megnyitott. Ez a dátum számít a mai értelemben vett Práter születésének. Ekkor létesültek az első mutatványosbódék, vagyis megszületett a vidámpark, a vurstli. (A német név, a Wurstel, minden bizonnyal a Wurst szóból ered, vagyis az errefelé oly népszerű kolbászos bódékra emlékeztet).

 Sok minden történt itt, innen bocsátották fel a 18. század végén az első léghajót, ez a tűzijáték születési helye, s az akkor szinte hihetetlennek tűnő látványosságok, az igazi ringlispílek, karusszelek, panoptikumok, elvarázsolt kastélyok mind innen terjedtek el. Itt nyitották meg már 1896-ban az első mozit. Ekkor már ez a terület - a mai II. kerület - Bécs része volt. A sokféle technikai újdonság, a léghajó és a repülőgép hamar bekerült a körhinták "járművei" közé, s békésen megfért az 1928 óta máig közlekedő liliputi vasúttal.

A megújítás szándéka persze folyamatos: utoljára nyolc évvel ezelőtt kapott új bejáratot az Óriáskerék, igaz, az építészeti megoldást sokan felháborítónak találják. A heves viták azóta elültek, különösen, mert a bécsiek háborogtak ugyan, de a város megannyi látogatója folyamatosan elzarándokol ide. Már csak azért is, hogy „személyesen” találkozzon híres emberekkel: az öt éve itt megnyitott panoptikumban lehet velük fényképeszkedni. Mozart és Bruno Kreisky, Heinz Fischer és Ferenc József, Arnold Schwarzenegger és Sissi – hol másutt lehetnének ők, összesen vagy 65-en, együtt, mint Madame Tussauds panoptikumában, amelynek bécsi kirendeltsége 2011 óta itt működik. A hagyomány ápolásán túl fontos a megújulás is – a létesítmények korszerűsítésére, vagy éppen állagmegőrzésre euró milliókat költenek.

Sokféle funkció

A Práterről kinek-kinek más jut eszébe. Üzletemberek, kereskedők számára kétségkívül elválaszthatatlan a fogalomtól a Bécsi Vásárváros, amely új kezelőjének, az angol Reed Exhibitions Company-nek köszönhetően ugyancsak alaposan megújult. A foci szerelmeseinek az Ernst Happel stadion ugrik be, de ezt a létesítményt azok se felejtik, akik valaha is bejutottak olyan igazi nagy koncertre.

Egy itteni nevezetességnek azonban vége: Freudenau, a lóversenypálya 2004-től elköltözik. Pedig ez a létesítmény se éppen tagnap óta működött: 1839-es megnyitása után 1858-ben megint csak Ferenc József avatta a tribünöket, igaz, tíz évet kellett várni az első igazi derbire. Ez azonban akkora siker volt, hogy 1870-re már császári tribün és díszpáholy is épült. A háború alatt része lett a német lóverseny-sportnak, majd 1945-ben az angolok segítették a romos pályák és lelátók újjáépítését. Később bővült, szépült - ám már 1991-től a válság jelei mutatkoztak, s 1996-ban privatizálták. Az új tulajdonos, az Interrace Rennbahn Management Ebreichsdorfba telepítette a galopp-sportot: a milliomos Frank Stronach ott, az alsó-ausztriai településen 73 millió euróért épített a freudenauinál sokkal nagyobb lóversenypályát.

Azért a Práterben maradt elég lehetőség a szórakozásra: nincs olyan szöglete például, ahol ne lennének népszerű kisvendéglők, amelyek üzemeltetői soha nem panaszkodhatnak a forgalomra.  És a négylábúaknak is itt a kedvenc helyük: hatalmas ősparkot foglal el a nevezetes Kutyamező (Hundewiese), ahol a négylábúak háborítatlanul rohangálhatnak.