Minden független kutatási eredmény megerősíti az amerikai Freedom House emberi jogi szervezet megállapítását, miszerint Magyarország “csak részben szabad állam”, azaz se nem liberális demokrácia, se nem nyílt diktatúra.

 

Ennek a Körösényi András politológus által “Führer-típusú vagy vezetői demokráciának” nevezett rendszernek a létrehozója és irányítója a 2010. május 29-én miniszterelnökké választott, most ötvennyolc éves Orbán Viktor, aki 1993-óta elnöke a kormányon levő Fidesznek. A jelenlegi Magyarországot Magyar Bálint szociológus korábban már “ Orbán politikai és gazdasági klánja által kormányzott posztkommunista maffiaállamnak” nevezte.

 

Orbán korábban, 1998 és 2002 között egy koalíciós kormány élén volt már miniszterelnök- annak idején Európában a legfiatalabb ezen a poszton.  A Fidesz 2002-ben és 2006-ban elszenvedett két választási veresége után nyolc éven át hatalmon levő szocialista-balliberális kormányok gyakran keveredtek botrányokba és korrupcióba, valamint előnyben  részesítették a rokonságot.

 

2010 áprilisában, a választási rendszer többségnek előnyt biztosító hatásának köszönhetően a Fidesz (kis létszámú kereszténydemokrata szövetségesével, a KDNP-vel együtt) 53 százalékos eredményével megszerezte a szavazatok kétharmadát.

 

Szerencsés véletlen

 

Egy szerencsés véletlen megkönnyítette azt a merész vállalkozást, hogy a Fidesz megváltoztathatatlanul egyetlen kormányzó hatalmi erővé váljon Magyarországon. Két hónappal a választások után lejárt az Országgyűlés által választott, nagy tiszteletnek örvendő nemzetközi jogász, Sólyom László államfő hivatali időszaka. Újraválasztása helyett Orbán iránta lojális és súlytalan személyt, Schmitt Pál olimpiai bajnok párbajtőrözőt jelölte a köztársasági elnök posztjára.

 

A magyar államelnöknek korlátozott jogosítványai vannak csupán, de le tudja lassítani a parlament döntéshozási folyamatait azzal, hogy vonakodik aláírni a törvényt, és azt visszaküldi az Országgyűlésnek. A már meghozott törvényeket megvizsgáltathatja az alkotmánybírósággal. Az Országgyűlésnek azonban megvan a jogköre arra, hogy ebben az estben is ragaszkodjon az általa megalkotott törvényhez.

2012 tavaszán, kezdeti vonakodás után, Orbán mégis kénytelen volt megválni ettől a csaknem ideális segítségnyújtótól, miután kiderült, hogy az elnök úr csaknem teljes egészében másról másolta a doktori munkáját, és a Semmelweis Egyetem megfosztotta Schmittet a doktori címétől. Áder János európai parlamenti képviselő személyében Orbán hamar megtalálta az alkalmas utódot (2017-ben újra választották), aki a sokat vitatott és nemzetközileg is bírált törvénytervezeteket és alkotmánymódosításokat is szó nélkül aláírta.

 

Áder pozícióba helyezése egy teljesen sajátos magyar jelenséget is mutat. Nincs a világon még egy demokráciának nevezett állam, ahol egykori, egymást csaknem 30 éve ismerő diákok közel húszfős csoportja ennyi magas közjogi pozíciót szerzett volna meg. A három legmagasabb közjogi méltóság - az államfő, a miniszterelnök és a parlament elnöke - régi, szoros barátságban áll egymással: Áder János 2012 óta Orbán Viktor és Kövér László 2010 óta tölti be a posztot.  

 

Zártkörű társaság

 

A mai magyar állam uralkodóinak zárt körébe tartozó tagok, akiknek a többsége az ötvenes éveinek közepén jár, gyakran nem különleges képességeiknek köszönhetik a karrierjüket, hanem elsősorban annak, hogy valamennyien feltétel nélküli személyes lojalitást tanúsítanak a korlátlan vezetőnek bizonyuló Orbán Viktor irányába.

 

A lap képe - Orbán szorgalmasan ápol kapcsolatokat olyan kormányon levő autokrata politikusokkal mint amilyen Oroszországban Vlagyimir Putyin... Foto/ Reuters / Szabó Bernadett

Az egyik ilyen, nemzetközileg is elhíresült “világsztár”, az Orbán szülőfalujából, Felcsútról, származó Mészáros Lőrinc gázszerelő. Együtt jártak általános iskolába, és a futball iránt érzett közös szenvedélyük okán szoros barátokká váltak. Közel egymilliárd eurós vagyonával és 200 vállalkozásával Mészáros ma Magyarország egyik leggazdagabb embere.

 

Független internetes portálok újságírói az elmúlt években feltárták a Mészáros-birodalom és a miniszterelnök édesapja, Orbán Győző, valamint a miniszterelnök veje, Tiborcz István közötti üzleti kapcsolatokat. Ezeket az állításokat soha senki nem cáfolta meg. A 34 éves üzletember, Tiborcz István, a11 millió euróra becsült vagyonával már a 32. helyet foglalja el a száz leggazdagabb magyar listáján.

 

Rendszerváltozás

 

Az általa a “sikeres választási fülke-forradalomnak” nevezett győzelmet követően Orbán Viktor 2010-ben rendszerváltást és egy új történelmi korszakot jelentett be. A választási kampány során egyetlen szóval sem említette az alkotmány reformját.

 

Alig egy hónappal az új országgyűlés megalakulása után meg is kezdődött a frontális támadás a régi alkotmány, az alkotmánybíróság és a független igazságszolgáltatás ellen. Egy három napos vitát követően a kétharmados Fidesz-többség eltörölte a legfontosabb védelmi záradékot, amely előírta, hogy a képviselők 4/5-nek szavazata kell az alkotmánymódosítás előkészületeihez.

2011-ben a lakosság kezdeményezése és népszavazás nélkül, néhány nap alatt, gyors tempóban keresztülverték a parlamenten az új Alkotmányt, amelyet “Magyarország Alaptörvényének” neveztek el. Az új Alaptörvény 2012. január 1-én lépett életbe. Az új alkotmány legnagyobb vesztese az igazságszolgáltatás, de főképpen az Alkotmánybíróság lett, amely 1990 óta tekintet nélkül az aktuális kormányokra, újra és újra független döntéseket hozott.  

 

A jogállamiság megnyirbálása

 

Legelsőként megváltoztatták a jelölés rendjét, valamint csaknem egyharmaddal megemelték az alkotmánybírók létszámát és 15 főre növelték azt, hogy a lehető leggyorsabban lehetővé váljon a kormány számára kedvező többség elérése. Kezdeti lépésként a kormánypárt öt új, Fideszhez közel álló alkotmánybírót választott meg. Kilenc évről 12 évre növelték a hivatali időt.

 

A következő években további volt fideszes miniszterek és parlamenti képviselők kerültek be ebbe a testületbe. A korlátlan cselekvési szabadság megszerzése céljából a Fidesz-többség megvonta az Alkotmánybíróság azon jogosítványát, amelynek alapján felülvizsgálhatta a költségvetést érintő törvényeket. Számos törvényt, amelyet korábban a Legfelsőbb Bíróság elutasított, a fideszes képviselők közvetlenül alkotmányos rangra emeltek.

 

Mostanáig az Alaptörvényt 32 úgynevezett sarkalatos törvénnyel egészítették ki, amelyeket a parlament csak kétharmados többséggel változtathatna meg. Ezen a módon biztosítják a sarkalatos törvények a Fidesz által kinevezett tisztségviselők kulcspozícióban maradását arra az esetre, ha egy következő választás alkalmával a Fidesz nem szerezné meg a többséget.

 

A Kronen Zeitungnak adott egyik interjújában Orbán már 2011 nyarán leplezetlenül kijelentette, hogy kétharmados többségét arra használja fel, hogy az alkotmányos szintű törvények segítségével akár tíz következő kormány kezét is gúzsba kösse. 

 

Valamennyi bíró kényszernyugdíjazása

 

Hogy a bíróságot ellenőrzése alá vonhassa, 2012-ben a Fidesz-többség úgy döntött, , hogy valamennyi 62. életévét betöltött bírónak kényszernyugdíjba kell vonulnia. Ez a társadalommal lefolytatott vita nélkül elfogadott intézkedés 274 bírót sújtott. Formálisan felszámolták és  “Kúriának”  nevezték át a Legfelsőbb Bíróságot, csak azért, hogy ezzel a módosítással leválthassák Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság független elnökét.

 

A lap képe-  …Hszi Csing-ping kínai államfő... Fotó: Getty Images/Reuter/Andrea Verdelli

Az új testület élén parlamenti szavazáson megválasztott, Fideszhez közel álló bíróval helyettesítették Baka Andrást. A hivatalából leváltott Legfelsőbb Bírósági bíró a bíróságon megtámadta ezt az önkényes határozatot, és a luxemburgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága neki adott igazat. Bár Baka pénzügyi kárpótlást kapott, ez az intézkedést soha nem vonták vissza.

 

A család barátnője

 

Az igazságszolgáltatás további két rendkívül jelentős posztját is Orbán hívének számító személyek töltik be már régóta. Az egyik Handó Tünde volt, aki a diákévek óta az Orbán-család barátja volt, és aki egy évtizeden át az akkor újonnan alapított Országos Bírósági Hivatal elnökeként tevékenykedett. A hivatal széles körű jogosítványokkal rendelkezik a bírók kinevezése és a bírósági eljárások általa kijelölt bíróságokhoz történő utalása területén. 2010 januárjában Handó Tündét 12 évre kinevezték az Alkotmánybíróság tagjának.

 

A Legfőbb Ügyészség kulcspozícióját mind a négy Orbán-kormány ideje alatt (már 1998 és 2002 között is) ugyanaz a kipróbált kegyenc töltötte be. Polt Pétert a megbízatásának lejárta után a Fidesz többség tavaly további kilenc évre újra megválasztotta erre a posztra.

 

Amikor a jelenlegi periódus lejár,  Polt már egy negyedévszázadon át fogja betölteni ezt a rendkívül fontos pozíciót. Nem csoda hát, hogy az Európai Csalás Ellenes Hivatal, az Olaf által kezdeményezett legfontosabb magyar vonatkozású vizsgálatok kudarcba fulladtak. Például azok, amelyek Orbán vejének cégei ellen indultak. Magyarország mostanáig nem csatlakozott az Európai Államügyészséghez, amelyet az EU- tagállamok 2017-ben alapítottak meg.

 

Szabad, de nem tisztességes választások

 

Az EBESZ egyik jelentése szerint részben a 2011-ben végrehajtott, a többségnek előnyöket adó, sokat bírált választási reformnak a következménye volt, hogy az Orbán-rezsim mindkét “szabad, de nem tisztességes” választást megnyerte, és 2014-ben illetve 2018-ban a szavazatok 44 illetve 49 százalékával meg tudta szerezni a mandátumok kétharmadát.

 

A választási eredmény lényeges elemei voltak: a szomszédos országokban élő magyaroknak biztosított levélszavazás ellenőrizhetetlensége (95 százalékuk a Fideszre szavazott); a választási körzetek újraszabályozása; a maradékszavazatok elosztásával kapcsolatos eljárás;  kamu jelöltek állítása az egyes választási kerületekben;  a nyugat-európai országokban élő magyar választók (közel 500 000 fő) hátrányos megkülönböztetése, mert ők csak a diplomáciai képviseleteken szavazhattak személyesen; valamint a hatalmas kormányzati túlsúly a választási hirdetések területén.

A lap képe-  ... vagy mint Recep Tayyip Erdogan török elnök is. Fotó: EPA / Zsolt Szigetvary

 

Kim Lane Sheppele amerikai alkotmányjogász, a Princeton Egyetem tanára azt állította az elemzésében, hogy ez egy  “manipulált választási eljárás, amelyet egy alkotmányosan működő diktatúra szervezett meg”.

 

Az ellenőrző intézmények megszállása

 

Nem szabad megfeledkezni a fordulat után létrehozott legfontosabb ellenőrző szervek elfoglalásáról sem. Ezek közé tartozik a szabad piacgazdálkodás biztonságát szolgáló hivatal, a Nemzeti Választási Iroda, az Állami Számvevőszék, valamint az Ombudsman Hivatal is. Ezek az intézmények ahelyett, hogy az Országgyűlés és a kormány ellenőrző szerveként működnének, a kormányzati végrehajtó hatalmat kiszolgáló intézményekké váltak. 

 

A média 80 százalékát és a reklámfelületek 90 százalékát közvetett vagy közvetlen módon a kormány ellenőrzi. A nemzetközi tiltakozás és az Európai Parlamenttől érkező bírálatok ellenére a parlament már 2011-ben döntött az állami TV- és rádióadók egy konglomerátumba történő összevonásáról. Ez az összevont szervezet Fidesz-hívek ellenőrzése alatt áll. E lépést követően a kormány létrehozott egy központosított médiahatóságot azzal a céllal, hogy ellenőrzése alatt tarthassa az új struktúrát. Kilenc évre kinevezett Fidesz-funkcionáriusokat állítottak a vezető pozíciókba.

 

Egyetlen rádióadó sem független

 

A 2018-ban megnyert választást követően valamennyi Fidesz-párti médiatulajdonos a saját tulajdonrészét egy újonnan létrehozott és három Orbán-bizalmas által vezetett testületnek, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA) "ajándékozta”. Nemzeti szinten már csak egyetlen teljesen független TV-csatorna működik, és ez az RTL-hez tartozik.

 

A kicsiny Klubrádió működési engedélyének megvonása óta nincs többé független rádióadó Magyarországon. A World Press Freedom listáján, amelyet a Határok Nélküli Riporterek Szervezete állít össze évente, Magyarország a 2010-ben (ekkor került hatalomra a Fidesz) elfoglalt 23. helyről a 92. helyre csúszott le.

 

Inotai András köztiszteletnek örvendő közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Intézetének volt igazgatója több tanulmányban is bebizonyította, hogy Magyarország eljátszotta egy történelmi jelentőségű modernizáció lehetőségét. És mindezt a világjárvány előtt még virágzó világgazdaság körülményei között, és amikor az egy főre jutó EU- támogatás összege a legmagasabb volt (2007 és 2020 között 42 milliárd eurót kapott az ország).

 

A lap képe:   Az Ibiza-eset előtt még Heinz-Christian Strache volt FPÖ-elnökkel és alkancellárral  is jól megértette magát Orbán. Fotó: APA/AFP/ Kisbenedek Attila

Időközben a legtöbb posztkommunista ország - Románia és Bulgária kivételével - csaknem valamennyi területen felülmúlta Magyarországot- a versenyképességtől kezdve az egy főre jutó GDP-ig. Inotai hivatkozik az oktatás- és az egészségügy  területén bekövetkezett hanyatlásra is, és az Orbán-rezsim “történelmi hibájáról” beszél.

 

Megmérgezett néplélek

 

Saját ideológiájának megfelelően a kormány 2014 óta megpróbálja a tudományt és a kultúrát is az ellenőrzése alá vonni. A két évvel ezelőtt elhunyt Heller Ágnes filozófus szerint, aki Fidesz elkötelezett ellenfele volt, ennek az ideológiának az elemei a következők: “ fajgyűlöleten alapuló nacionalizmus, az ellenségkép alkotása, a fenyegetettség érzésének létrehozása, valamint a folytonos harc a Magyarországot elpusztítani akaró valami vagy valaki ellen. E harcban Orbán egy személyben a védelmező s a megmentő is. A nép lelke pedig gyűlölettel és félelemmel telik meg”.

 

Ebbe a keretbe illeszkedik a hírneves Közép-európai Egyetem (CEU) nemzetközileg is élesen bírált elüldözése, amelyet megelőzött az egyetem Budapesten született amerikai állampolgárságú alapítója, a filantróp és befektető Soros György és az ő Nyitott Társadalom Alapítványa ellen folytatott, antiszemita megnyilvánulásoktól sem mentes kampány.  Orbán azzal vádolta meg egykori jótevőjét, hogy a “brüsszeli bürokratákkal” összefogva azt tervezi, hogy “muszlim menekültek tömegével árasztja el Európát és Magyarországot”.

 

Attól kezdve, hogy 2014 nyarán Orbán bejelentette a “liberális demokrácia bukását” és az egekig magasztalta Oroszországot, Kínát és Törökországot, rajta kívül egyetlen állam- vagy kormányfő sem ápol olyan intenzív és személyes barátságon alapuló kapcsolatokat olyan autoriter, populista diktátorokkal,  mint amilyen Vlagyimir Putyin vagy Recep Tayyip Erdogan, vagy amilyen Ilham Alijev és  Hszi Csin-ping.

A lap képe: Eddig esélytelen volt az ellenzék. Karácsony Gergely budapesti főpolgármester most először lehet veszélyes Orbán számára. Fotó: Reuters/ Szabó Bernadett

 

 

 

Ami az Európai Uniótól és az Európai Néppárttól az elmúlt tíz évben a Fidesz-kormányhoz érkezett felszólításokat illeti, azokkal kapcsolatban Orbán több alkalommal is megmutatta, hogy ígéretei annyit sem érnek, mint  a papír, amire kinyomtatták azokat.

Ungváry Krisztán magyar történész azt gondolja, hogy ha a “rezsim elveszítené a választást, akkor számos kulcsfigura a rácsok mögé kerülne”.  A 2022 áprilisában esedékes parlamenti választások fogják majd megmutatni, hogy igaz-e az a sötét jóslata, miszerint választásokon ezt a rezsimet nem lehet leváltani, és főképp nem egy olyan választáson, amelyet a Fidesz szervezett meg”.  (Paul Lendvai, 2021.05.29.)

 

Fordította: dr. Gonda László