Csaknem 300 ügyfél fordult az elmúlt két évben, s valamennyi beindított vállalkozás sorsát figyelemmel kíséri azóta is. A legtöbben – dr. Berényi Ferenc becslése szerint 90 százalékban – a Magyarországon stagnáló építőiparból indulnak Ausztriába. Azok, akiknek idehaza mostanában nem jut megbízás. Nem a legnagyobbakról van persze szó – teszi hozzá –, inkább a kis- és középvállalkozásokról, amelyeknek kevés az esélyük a kisszámú pályázaton akár csak elindulni is, vagy ha valami csoda folytán az alvállalkozó alvállalkozójaként mégis munkához jutnak, nem lehetnek biztosak abban, hogy a pénzüket meg is kapják.
Ausztriában több a megbízás?
Szignifikáns különbség van a két ország építőipari piaca között.
A gazdasági válság máshol is sújtotta ezt az ágazatot, hogyan lehetséges, hogy Ausztriában nem állt le az építőipar? Más a szemlélet – mondja: ott nem állítják le takarékoskodás címén a projekteket. Sőt: a munkahelyteremtés és -megtartás érdekében sok beruházást inkább előrehoznak. És ez szabad szemmel is jól látható: egész Ausztria építkezési terület, bármerre megy az ember, daruerdőt lát.
Mindehhez járul még, hogy a munkaerő közismerten drága, a bérek magasak, tehát a jó és megbízható magyar építőipari munkának, vállalkozásnak van piaca – ahogyan hasonló mondható el egy sor más ágazatról is. Mindamellett nem lehet csak úgy toronyiránt nekivágni, mert aki ezt teszi, könnyen eltéved a bürokrácia és a szabályrendszerek útvesztőiben.
Engedély helyett regisztráció
Hogyan létezik ez? Hiszen 2011. május 1. óta minden korlátozás megszűnt, az osztrák munkaerőpiac teljes egészében megnyílt a magyarok előtt is.
Valóban – mondja Berényi, és rögtön eloszlat egy széles körben elterjedt hiedelmet. Ez ugyanis csak az engedélyhez kötöttség eltörlését jelenti. Az osztrákok jól átlátható regisztrációs rendszert vezettek be, jogszabályok tucatjai írják elő a teendőket a külföldiek számára. (Igaz jogaikat, a hazaiakkal egyenlő bánásmódot is tartalmazzák a jogszabályok). Aki ismeri ezeket, könnyen eligazodik, de fontos tudni a kötelezettségeket, mert bizony az illetékes hatóságok ellenőriznek és kíméletlenül büntetnek. Vagyis egy kétszáz eurós ügyintézés elmaradásának 200 ezres bírság is lehet a következménye. Nem a levegőbe beszél, volt dolga ilyen esettel – sajnos csak akkor fordult hozzá az érintett, amikor már nagy volt a baj.
Még egy félreértést eloszlat: nem kell feltétlenül ausztriai telephelyű céget alapítani ahhoz, hogy egy magyar bejegyzésű vállalkozás megbízást teljesítsen Ausztriában. Csak éppen nem szabad elfeledkezni arról, hogy minden külföldi vállalkozásnak, Ausztriában munkát vállalónak regisztráltatnia kell magát. Ez az úgynevezett kötött szakmákban dolgozókra és vállalkozókra vonatkozik – pontosan 83 szakma tartozik ide, gyakorlatilag a kereskedelmet leszámítva szinte minden, amelyben a magyarok érintettek lehetnek.
Ijesztően hangzik? Erre van a szakember. Berényi sokéves tapasztalata és máig remekül működő kapcsolatrendszere révén pontosan tudja, mit hol kell intézni. Az egész ügylet, a határon túlról ausztriai megbízást vállaló cég regisztráltatása nem kerül többe 200 eurónál, és ha nagyon sürgős, gyorsan elintézhető. Persze vannak, akik ezt szó szerint veszik – meséli. Előfordul, hogy hétvégén keresik meg és kérik a segítségét, mert hétfőtől mennének az emberek (falat felhúzni, szerelni stb).
Ma már egyre többen tudják, hogy nem érdemes elbliccelni a regisztrációt. Ha nem áll negyven magyar rendszámú autó az építési terület előtt, egy adott pontig megúszható a dolog. Ám például a műszaki átadásnál már kérik a vállalkozás regisztrációját – és ugyanez történik egy váratlan munkaügyi ellenőrzésnél is. Csillagászati összegű büntetésre számíthat a szükséges okmányokkal nem rendelkező vállalkozó – amit az osztrák megrendelő nem vállal át. Ha pedig nem fizet, egy későbbi bármilyen ártatlan ellenőrzésnél – matricavizsgálatnál a határon, közúti igazoltatásnál – lebukhat: a név beütése a számítógépbe rögtön kidobja a tartozást. Nem éri meg – börtönben is végződhet az ilyen ügy.
Ráadásul a vállalkozó regisztrációja nem elég – igaz, ez az, amit a megbízás reményében is érdemes jó előre megcsinálni. Amikor azonban konkretizálódik az ausztriai munkavégzés, minden egyes személyt be kell a megfelelő helyen jelenteni, valamennyi adatával egyetemben. Ez egyetlen regisztráció – ám az adatok, az érintett hozzájárulásával átkerülnek az idegenrendészet, a munkaügyi központ (és az építőiparban az úgynevezett szabadságkassza) adatbázisába is. A hatóságok így teljes képet kapnak. A tanácsadó egy másik elengedhetetlen követelmény teljesítésében is segít: a munkaszerződések összehangolásában. A megbízott vállalkozásnak ugyanis érvényes szerződést kell kötnie minden egyes alkalmazottjával a külföldi munkára történő kiküldetésről.
Más alvállalkozói gyakorlat
Ausztriában a megbízást elnyerő és arra szerződő cég nem adhatja ki engedély nélkül másik magyar vagy külföldi alvállalkozóknak a munkát. Ez eltér a magyar gyakorlattól, hiszen az ellenőr csakis a szóban forgó cég embereit találhatja a munkavégzés helyén. Olyanokat, akik a megbízó osztrák vállalat magyarországi partnerével írásban állapodtak meg a munkavégzésről, s rendelkeznek valamiféle kiküldetési papírral – Berényi ismeri a formát, és a hozzá fordulókat ellátja az aláírni való szerződéssel, ha az alvállalkozás mégis elengedhetetlen lenne.
A már említett jogszabályok közül az egyik legfontosabb a bér- és szociálisdömping-ellenes törvény – vagyis a külföldi munkaerő bérezésének az ausztriaihoz kell igazodnia. Ha a magyar munkás nem kapja meg az osztrák tarifa szerinti bért, az ugyancsak büntetendő. Hiába kap a magyar vállalkozó egy-egy feladat teljesítésére egy viszonylag csábító összeget, hiába kalkulál úgy, hogy a magyar bér akár háromszorosát fizeti az embereinek, és neki is marad, a munkása is jól jár, ha ez az összeg ez nem éri el az osztrák tarifális bérszintet, bajba kerülhet. (Kőműveseknél ez bruttó 12,50 euró órabért jelent például). Ezzel az előírással is jó tisztában lenni, mielőtt valaki belevág a nagy kalandba.
Az ausztriai vállalatalapítás a határon átnyúló szolgáltatástól függetlenül vagy annak folyományaként sokak számára vonzó lehet – már csak a kedvezőbb ausztriai adózási és társadalombiztosítási lehetőségek miatt is. Következő cikkünkben többek között ennek rejtelmeiről és a sikeres működést akadályozó tényezőkről is kérdezzük Berényi Ferencet – akinek elérhetősége szerkesztőségünkben megtalálható.