Ráadásul a bécsi idegenforgalmi hivatal (Wien Tourismus) is hasonló eredményre jutott: vizsgálata szerint az utak egynegyede kifogásolható. A helyzet tarthatatlan – véli a kamara. A jövőben álruhás detektívek ülnek be a taxikba, amelyek vezetői ettől kezdve nemigen tudhatják, ki az igazi utas, és ki az igazi utas.

A német felmérést végzők – és az osztrákok is – rossz tapasztalatokat szereztek Bécsben. Volt amikor felesleges kerülő úton jutottak célba, máskor a leintett taxi vezetője egyszerűen megtagadta a fuvart. Utóbbi eset főként éjszaka gyakori. Sok sofőr német nyelvtudása is hiányos, nem beszélve az angolról, és nem mindegyikükről mondható el, hogy biztonságosan megtalálja a keresett címet.

A taxisok alkalmazásának feltételeit egyébként tavaly szigorították, nagyobb hangsúlyt fektetnek az emberi tényezőre, vagyis az udvariasságra, de még így is van mit javítani a sofőrök viselkedésén – ismerik be a szakmai szervezet vezetői, akik egyébként felmérés nélkül is tudatában voltak annak, hogy valami hibázik, és már régebben tervezik az ellenőrzési akciót.

Hogy pontosan mikor kezdődik az ellenőrzési akció, még nem tudni, és nyilván nem is teszik közzé. A szándék mindenesetre komoly, és már a költségvetését is elkészítették: az első időszakra 40 ezer eurót szánnak, később viszont az álruhás ellenőrök jelenlétét állandósítani szeretnék.

Maguknak a taxisoknak is érdekük lenne, hogy javítsák a szolgáltatást, hiszen óriási a konkurenciaharc. Bécsben összesen 2500 vállalkozó foglalkozik személyszállítással, hatezer sofőr 4500 járművel évi 12 millió fuvart bonyolít – legalábbis a becslések szerint, mert pontos adatok nincsenek. Tény, hogy amióta a metró

jár, tíz százalékkal esett vissza a fuvarok száma. A tarifákat Bécsben központilag határozzák meg, az alap 2,50 illetve éjszaka 2,60 euró, ehhez jön kilométerenként 1,30, illetve éjszaka 1,49 euró. Nem is ezzel van a baj, inkább túl nagy a kínálat, jó ezer járművel több fut a kelleténél – vélik a kamarai szakértők. A taxisok általában szolgálati idejük kétharmadát várakozással töltik. Ezrt is érthetetlen, miért nem igyekeznek jobban: vagyis az ellenőrzés az ő érdekük, a kíméletlen konkurenciaharcban csakis a jobb szolgáltatással tudnának helyt állni.