A megállapodás előzménye: gyakorlatilag az elnökválasztás megnyugtató eredménye után megkezdődött a koalíciós partnerek civakodása. Kern kancellár január 11-i welsi beszéde (az SPÖ pártrendezvényén), az abban konkrétan megfogalmazott célokkal csak olaj volt a tűzre, s napokig úgy tűnt, borul a koalíció. Kern végül ultimátumot intézett Mitterlehner néppárti alkancellárhoz, s ezek után felgyorsultak az egyeztető tárgyalások.
Bár sokan azt rebesgették, hogy Kern valójában nem bánná, ha 2018 őszéről előbbre hoznák a parlamenti választásokat, az öt nap után tető alá hozott paktum nem ilyen szándékról tanúskodik. Hogy eközben mégis született volna titkos megállapodás az új választásokról azt Kern kancellár az ORF kérdésére válaszolva nyomatékosan cáfolta.
EU-polgár csak ha nincs osztrák...
A harmincöt oldalas dokumentum a legfontosabb kérdésekben kompromisszumokat tartalmaz, vagyis a megegyezés vágya felülírt némely konkrét elképzelést. A munkaerőpiac élénkítésének érdekében elhatározott intézkedések némelyike (például az ötven éven felülieknek biztosított felmondási tilalom lazítása) korántsem hordoz szociáldemokrata értéket, másrészt Kern elképzelése az 1500 eurós minimálbérről sem szerepel konkrét számokkal a megállapodásban. A kérdést a szociális partner bevonásával külön bizottság rendezi, június végéig. A munkanélküliség enyhítésére a munkahelyteremtés anyagi ösztönzését tervezik, például jutalomként járulékcsökkentéssel, nem utolsósorban pedig márciusig kidolgozzák, milyen intézkedéssel lehet visszaszorítani az EU-állampolgárok beözönlését az osztrák piacra. Konkrétan csak annyi tudható, hogy a vállalatok csak akkor alkalmazhatnak majd külföldi munkavállalót, ha a feladatra nincs osztrák jelentkező.
A Néppárt klientúrája, a vállalkozók kapnak némi engedményt - így valóban csökkennek a munkaadót terhelő járulékok, teljesen kimaradt a nyugdíjkérdés, viszont az ÖVP követelése ellenére nem csökken felére - 17 500-ra - a befogadható menekültek száma, marad a korábbi kvóta. Más kívánságok bekerültek a megállapodásba: szigorodhat a határellenőrzés és szélesebb körben lesz lehetőség a lehallgatásra és a kamerás megfigyelésre,
az adathálózatok összekapcsolására és az adatok, például az utakon rögzített rendszámok tárolására és felhasználására. A veszélyt jelentő személyek mozgását elektronikus lábbilincs segítségével ellenőrzik, az illegális bevándorlók tolonc őrizetének ideje 18 hónapra hosszabbodik, az engedéllyel Ausztriában maradók számára kötelező lesz a nyelvtanfolyam (amelyből egyébként már így sincs elég). És: a köztereken tilos lesz a burka viselete.
A program sok más témára is kitér és pozitív változásokat ígér egyebek között az oktatás, a kutatástámogatás terén.
A megállapodás persze rögtön vitát váltott ki ellenzéki körökben, miközben általános elismerést kap az a tény, hogy "a kormány végre dolgozik", ráadásul az intézkedések megvalósításának vagy részletes kidolgozásának most először határidőt is szabtak - a kormány hátralévő 18 hónapján belül. Az azonban nem világos, a 4 milliárd eurós költséget hogyan gazdálkodják ki - igaz, a paktumot minden egyes miniszter, köztük a pénzügyekért felelős Jörg Schelling is.
.png)
