Az Osztrák Statisztikai Hivatal – felkérésre készített – legfrissebb munkaerő piaci felmérését a

ismertette. A pozitív változás: 2013 és 2015 óta 43 ezerrel – 4 millió 148 ezerre – nőtt a foglalkoztatottak száma. A keserű pirula: ebből nem az osztrák munkavállalók profitáltak.

Csaknem 2o ezerrel több – 50 200 – román és bolgár dolgozik ma Ausztriában, mint két éve, míg a többi kelet-európai országból – beleértve Magyarországot és Szlovákiát – 21 900 új munkavállalót (összesen több mint 90 ezret) tart nyilván a statisztika. A külföldi foglalkoztatottak listáján egyébként előkelő helyen állnak a németek – 102 ezer fővel.

A kérdés ma is az, vajon a külföldiek elveszik-e a munkahelyet az osztrákok elől. Az illetékesek nehezen találják a választ, hiszen az egyes régiók között igen nagy a különbség a munkanélküliség tekintetében is. Bécsben a legtöbb a munkát kereső, míg az idegenforgalom szempontjából fontos területeken az álláshirdetésekre több magyar és szlovák jelentkezik, mint osztrák. A románok ma már a németek után a legnépesebb külföldi munkavállaló csoportot adják. A tapasztalatok szerint jól képzettek, ám ennek ellenére, csakúgy, mint a legtöbb kelet-európai hajlandók kvalifikációknál alacsonyabb munkaköröket is betölteni.

Vannak olyan feladatok, amiket ma már szinte kizárólag kelet-európaiak látnak el. Így a 24 órás idősgondozásban a korábbi 5500 helyett ma 56 095 kelet-európai vesz részt: esetenként ketten váltják egymást 12-12 óránként és ezért átlag nettó 630 eurót keresnek havonta. Ilyen feltételek mellett osztrákot gyakorlatilag nem találni.

Kétségtelen, hogy a kelet-európaiak kevesebbet keresnek, mint az osztrákok – annak ellenére, hogy törvény írja elő az azonos bért. Az utolsó hivatalos adat 2013-ból származik: eszerint akkor az átlagjövedelem Ausztriában évi 23 844 euró volt, míg a kelet-európai munkavállalók átlagkeresete 18 613 eurót tett ki. Nem valószínű, hogy azóta javult az arány, mint ahogy az is igaz, hogy ez még így is vonzó a Kelet-Európából érkezők számára.