Az Olaf, az EU korrupcióellenes hatósága, súlyos vádakkal illeti Orbán Viktor magyar miniszterelnök veje, Tiborcz István egyik vállalkozását. Az Elios cég, amely 2009 és 2014 között több tucat település közúti világítási hálózatát látta el lámpákkal, manipulálta az érintett megbízásokra kiírt közbeszerzési pályázatokat, és ezzel illegális profitra tett szert. A projekteket jórészt EU-s támogatásokból finanszírozták.
Már több hónapja tudott, hogy létezik ez az Olaf-jelentés, és hogy az EU korrupcióellenes nyomozói 43,7 millió euró támogatás megvonását javasolták Magyarországtól - az összeg azoknak az EU-s támogatásoknak az ellenértéke, amelyet a feltételezhetően csalárd módon végrehajtott 35 projektért fizettek ki. Akkoriban a magyar kormány az Olaf-jelentés egyetlen részletét sem hozta nyilvánosságra. Most, a megkezdődött választási kampányban, a független magyar internetportál, a 24.hu kiszivárogtatta a dokumentumot. Szerdán és csütörtökön a portál fontos részleteket hozott nyilvánosságra a jelentésből.
Valószerűtlen megbízatások
Ezek szerint az Olaf nyomozói a közutak új megvilágítására kiírt mind a 35 pályázatnál - amelyek Orbán-pártjához tartozó polgármesterek vezette településektől származtak - súlyos szabálytalanságokat találtak. Közülük 17 esetben állapítottak meg “szervezett csalási mechanizmust”. A pályázatok nem csak hogy kifejezetten az Eliosra voltak szabva úgy, hogy más pályázók helyzetbe sem kerülhettek. Ráadásul a 17 említett projekt esetében a költségmegtérülési számításokat utólag még “korrigálták“ is, ami azt jelenti, hogy az Eliostól megvásárolt LED-es lámpáknak irreálisan hosszú élettartamot állapítottak meg. E manipulációk nélkül a pályáztatást érvénytelennek kellett volna nyilvánítani, mert egyénként az Elios ajánlata nem lehetett volna rentábilis, és nem felelhetett volna meg a kiírás feltételeinek.
 |
| A lap fotója a cikkhez. Fotó: reuters/heinz-peter bader |
Az Olaf azt is megerősítette, hogy a Sistrade tanácsadó cég, amely a települések részére létrehozta és kivitelezte a pályázatokat, szoros kapcsolatban állt az Elios-szal. Sőt, azt is, hogy Hamar Endre, a Sistrade ügyvezetője, Tiborcz egyik jóbarátja, akkoriban közvetetetten maga is részvényes volt az Elios-ban. Az Elios akkori marketing vezetőnőjének egyik exel táblázatát is megtalálták a nyomozók, amely tartalmazta a manipulált költségmegtérülési számításokat. Valamennyi érintett számára érvényben van az ártatlanság vélelme. Az Olaf jelentése csupán az Elios marketingvezetőjét nevezi meg név szerint, az akkori tulajdonost azonban nem. Tiborcz 2015-ben eladta az Eliosban meglevő tulajdonosi hányadát.
A magyar rendőrség semmit sem talált
Ellenzéki politikusok feljelentése alapján a magyar rendőrség már 2016-ban nyomozni kezdett, de semmit sem talált: meglehet - hangzik az egyik gyanú -, azért, mert semmit sem akart találni. Az Olaf csak nyomozhat, de nem indíthat bűntető eljárást. Ezt, a jelentés javaslata alapján, csak a magyar államügyészség rendelheti el. Budapesten azonban arra számítanak, hogy az egész ügy a feledés homályába merül. Polt Péter legfőbb államügyész hűséges Orbán-lojalista. Az ő védnöksége alatt 2010-óta még soha nem emeltek vádat magas rangú kormány tag vagy Orbán környezetéhez tartozó személyek ellen.
A korrupciós gyanú, amely az időközben - a kormány hátszelével - már az ingatlankereskedelemben tevékenykedő vőre vetült, azonban mégis rosszkor jött Orbánnak. Mivel a parlamenti választásokat már kiírták április 8-ára. A Fidesz választási győzelme nem kérdéses, azonban a jobboldali populisták ismét szeretnék elérni az alkotmányozáshoz szükséges kétharmados többséget. Az ellenzék azonban keresztülhúzhatná ezt a tervet, a koordinált fellépéssel szállna harcba az egyéni mandátumok megszerzéséért. Az Orbán-család környezetében most feltárt feltételezett korrupció azonban ösztönzően hathat a pártokra és a választókra. (Gregor Mayer Budapestről, 2018.02.08,)
Fordította: dr. Gonda László
.png)
