Évfordulós emlékezések

Az euró osztrák tervezője is megszólal

 
2011. Dec. 28. 10:24

Évfordulós emlékezések

Az euró osztrák tervezője is megszólal

2011. december 28., Szerda 10:24

Tíz évvel az euró bevezetése után az osztrákok – elsősorban az idősebbek - egy része még mindig schillingben számol, különösen, ha nagyobb összegről van szó. Az évfordulón, amely elválaszthatatlan a közös fizetőeszközbe vetett bizalom megrendülésétől, régi történetek kerülnek elő, no és az elmaradhatatlan felmérések, adatok. Kevés szó esik azonban arról az osztrák férfiúról, akit az euró atyjának is szoktak nevezni.

Az Osztrák Nemzeti Bank becslése szerint Ausztriában mintegy 25 milliárd euró van forgalomban. Egy-egy bankjegy átlagos élettartama 2-7 év. Minden egyes bankjegy évente 3-4 alkalommal visszakerül a Nemzeti Bankba, ahol vizsgálják valódiságát, épségét és tisztaságát. 2010-ben 1,23 milliárd bankjegy és 2,54 milliárd pénzérme került forgalomba, köztük újak és ellenőrzött – és kifogástalannak talált – régiek. Az osztrákok pénztárcájában átlagban 69 euró lapul a hitelkártyák mellett. 2011 első félévében 2657 hamis bankjegyet vontak ki Ausztriában a forgalomból. Ez 45 százalékkal kevesebb, mint az előző évben.

Az euró busz még a közelmúltban is járta az országot, afféle mozgó pénzváltóként. Érdemes volt: a háztartásokból még mindig kerülnek elő schilling bankjegyek, nincs hiány fantasztikus történetekben, hol találtak rá a régi idők pénzére. 2002 óta 160 ausztriai településen több mint 750-szer állt meg. Állomásonként 1 millió schillinget váltottak a környéken élők. A legszorgalmasabbak az alsó-ausztriaiak voltak, a rekordot azonban 2006 augusztus 5-én Bécsben állították: ezen a napon 3,57 millió schillinget váltott a busz személyzete.

Sokan tudatosan emlékként őrzik a schillinget. Ilyen Robert Kalina, aki a különböző címletű bankjegyeket személyes emléktárgyai között őrzi – és külön öröm számára, hogy az Osztrák Nemzeti Bank (OENB) múzeuma is vitrinbe rendezte ezt a sorozatot. Nosztalgiájának oka teljesen érthető: ezt, az euró bevezetése előtti utolsó bankjegysorozatot – húszastól az ezresig – ő tervezte. De nemcsak ezt: ő az „euró atyja”, hiszen a Valutaunió tizenkét országában 2002 januárjában bevezetett bankjegyek szintén az ő keze nyomát viselik magukon. 1996-ban negyvennégy névtelenül pályázó szakember közül választotta ki az érintett országok jegybankelnökeiből (is) álló bizottság az Osztrák Nemzeti Bank színeiben induló Kalina tervét. Ez a sorozat ugyancsak látható a bank pénz múzeumában, ahol meglepően sok látogató fordul meg: iskolások és nyugdíjas csoportok érdeklődnek a jó öreg schilling, az azt megelőző ausztriai fizetőeszközök, no és persze az új közös pénz története iránt. Ez utóbbiról a szerény és kevés szavú grafikus is szívesen beszél – s nála illetékesebb nincs is e témában.

Szempontok

Hogy mi a pénz esztétikuma? Mitől szép a pénz, úgy általában? Kalina – aki 1976 óta az Osztrák Nemzeti Bank grafikusa - minden esztétikai szempontot a biztonságinak rendel alá. Hiába tetszetős egy bankjegy – mondja, - ha könnyű hamisítani. Másrészt a látványt jócskán befolyásolja, mennyire sikerül a biztonsági jeleket integrálni, mennyire része az a bizonyos vízjel és az immár megszokott ezüstös csík magának a tervnek. Ha külön életet él, az bizony nem tesz jót a pénz látványának. Másrészt semmiféle engedményre nincs mód: mindennél fontosabb a hamisítványok gyors és biztonságos kiszűrése. Ezt a technikai elemet csapatnyi szakértő állítja elő, a grafikus „csak” beilleszti - árulja el a kis műhelytitkot.
Sok volt a kötelező szempont? Vajon a pályázat mennyiben kötötte meg a tervező fantáziáját? - A pályázatnak az volt a címe, hogy „Európai korszakok és stílusok”. Ez tág fogalomkör, sokfelé el lehetett indulni – válaszolja a tervező. – Én egyet tudtam egészen biztosan: azt, hogy eltekintek a portréktól, holott eddig nemigen volt bankjegy az illető ország valamilyen neves, büszkeségre okot adó személyiségének ábrázolása nélkül. Ráadásul a pályázati kiírás sem zárta ki a portrék felhasználását. Én azonban abból indultam ki, hogy a tizenkét országot e tekintetben aligha lehet közös nevezőre hozni. Később aztán a portrék a fémpénzre visszatértek: az egyes országok így díszítették az érmék nemzetenként eltérő oldalát.

Kalina az építészeti korok és stílusok, ismert és kedvelt európai épületek tanulmányozása közben hamar rájött, hogy nem ártana valamilyen jelképrendszert beilleszteni a koncepcióba. Ennek köszönhető a nyitott kapu – ablak – híd motívum. Az üzenetek igazán nem szorulnak magyarázatra, de szájbarágásról egy percig sem volt szó: nem biztos, hogy aki kézbe vesz egy-egy euró-bankjegyet, rögtön felismeri a nyitottság, a jövőbe tekintés és a kapcsolatépítés szimbólumát.

Az épületek ábrázolásával is el akarta kerülni, hogy a rajz csakis egy meghatározott országra vonatkozzon. Így inkább a különböző stílusokat tartotta szem előtt, és az azonos korú létesítmények jegyeit kicsit „megkeverte”. Szempont volt számára egyfajta időrend, no meg az eleve adott színárnyalatok, amelyekhez igyekezett igazítani a rajzokat. Az ív az öt-eurós antik görög-római motívumától az ötszázason látható legmodernebb, huszadik-huszonegyedik század fordulójának építészetéig feszül. A legkisebb és a legnagyobb között ott van mindaz, ami eközben történt: a tízesen a romantika, a húszason a gótika, az ötvenesen a reneszánsz, a százason a barokk, a kétszázason a korai huszadik század acél-üveg motívuma ismerhető fel.

A bécsi Pénzmúzeum ma is működik, a különteremben elhelyezett tárlókban a Valutaunió országainak bécsi nagykövetségeitől kapott, az egyes országok kultúrájára jellemző tárgyakat helyezték el. A finnek vitrinében a szauna-képek mellett ott egy Nokia telefon, a belgáknál díszhelyen a király fotója, a franciáknál az Eiffel torony, az írek egy könyvet, James Joyce Ulysses-ét állították ki. Szóval ahány ország, annyiféle értékítélet – és ez így is marad, még ha a pénz közös is. Persze az övezet bővülésével a múzeumi tárlók száma is nőtt.

0 komment:

Szólj hozzá:



jooble
Bogipark
Ilona stüberl
 
 
 
 

Fatal error: Uncaught Error: Class 'Tidy' not found in /var/www/clients/client1/web2/web/modules/rss_import.mod.php:39 Stack trace: #0 /var/www/clients/client1/web2/web/index.php(159): require_once() #1 {main} thrown in /var/www/clients/client1/web2/web/modules/rss_import.mod.php on line 39