Az Európai Néppárt (EVP) vezetéséből származó értesülések szerint a február 28-án kelt levél lehetett az, amely miatt kicsordult a színig töltött hordó. A frakcióban elfogadás előtt álló szabályzatmódosítás miatt - amelyet azután szerdán (március 3-án) ténylegesen is elfogadtak - Orbán Viktor magyar miniszterelnök, egyben a Fidesz elnöke, egy Manfred Weber frakcióvezetőnek küldött levélben azzal fenyegetődzött, hogy az Európai Parlamentben a Fidesz delegációja kilép a frakcióból, ha elfogadják az új működési szabályzatot.
Ez azonban megtörtént: 148 igen szavazattal (28 ellenszavazat mellett) elfogadták azt a lehetőséget, hogy a jövőben a tagságot alkotó pártok teljes küldöttségét kizárhassák a frakcióból vagy felfüggeszthessék tagságukat. Az a hír járja, hogy a Fidesz vonatkozásában eredetileg csak felfüggesztésre gondoltak; de Orbán elküldte levelét, amelyet az Európai Parlamentben “zsarolásnak” tekintettek - és bekövetkezett az, aminek be kellett következnie. A Fidesz a további intézkedések megelőzésére bejelentette távozását a frakcióból. Egyébként a pártcsaládon belül a Fidesz-csoport tevékenysége már 2019 óta fel van függesztve.
Nagy témák, aprócska lépések
Orbán szerint a szabályzat módosításai “ellenséges cselekedetek a Fidesszel és a párt választóival szemben” , az EVP frakciója “el akarja hallgattatni megválasztott képviselőinket és akadályozni akarja a tevékenységüket”. Ez “ellentétes a demokráciával, jogszerűtlen és elfogadhatatlan”. Weber ezt egy sajtóbeszélgetésen úgy kommentálta, hogy még ha ez nem is egy szerencsés nap, akkor is örül annak, hogy egységes a frakció, és mostantól kezdve tisztázott a helyzet.
Az utóbbi években Orbán egyetlen alkalmat sem mulasztott el, hogy magyarázkodásra kényszerítse európai pártcsaládját. Olyan kiemelkedően fontos EU-s témákról van szó, mint a költségvetés és az újjáépítési alapokról folytatott vita, a migráció kérdése, a jogállamiság vagy legutóbb az oltóanyag beszerzése, amelyeknél a miniszterelnök mindig a saját, provokatív útját járta. De az EVP-n belüli kisebb sípcsonton rúgások is előfordultak, amelyek az újságok címoldalaira kerültek. Például Orbán agresszív plakátkampánya néppárti párttársa Jean-Claude Junker ellen az európai parlamenti választásokon, vagy később elhatárolódása Manfred Webertől, az Európai Néppárt csúcsjelöltjétől, amely lehetővé tette, hogy Ursula von der Leyen kerüljön a Bizottság élére -, vagy a legutóbbi eset, amikor a magyar Fidesz delegációvezetője az Európai Parlamentben elhangzott beszédében a Gestapóhoz hasonlította Webert.
Azaz a házi áldás már régóta ferdén lóg az EVP-ben, és pontosan ilyen régen küszködik a frakció azzal, hogy miként kellene kezelni ezt a problémát. A háromtagú bölcsek tanácsa - amelynek Wolfgang Schüssel volt kancellár is a tagja volt - nem tudott dűlőre jutni, s a frakción belül egyre mélyebb árkok nyíltak azok között, akik azon a véleményen voltak, hogy még mindig jobb befolyásuk alatt tartani a saját térfelük jobb szélét, és azok között, akik a kizárás mellett emelték fel a szavukat, sőt a saját bent maradásukat is ettől tették függővé.
Árkok az ÖVP delegációjában
Ilyen árok húzódik az ÖVP delegációján belül Othmar Karas európai parlamenti alelnök és a delegáció többi türkizkék tagja között is. Egyedül Karas szavazta meg az új működési szabályzatot, a többiek az ellenzők kis csoportjában maradtak. Angelika Winzig, az ÖVP delegációjának vezetője úgy érvelt, hogy “én ezt egy elhamarkodott lépésnek tartom, amely egy rövid távú célt követ, és nem teszi lehetővé a tartós, hosszú távú megoldást “. Karas ezzel szemben kitartott amellett, hogy a szavazás “Orbán Viktor zsarolási kísérletének elutasítása volt”.
A Fidesz képviselőinek Európai Parlamentben betöltött tisztségeit állítólag nem érinti az Európai Néppártból való kilépés. A kérdés most az, hogy milyen következményeket jelent majd ez a fejlemény Európára. Magyarország az EU-miniszteri tanácsaiban eddig mindig főképpen Lengyelországgal működött együtt. Az Európai Parlamentben Jörg Meuthen, az AfD-frakció elnöke tüstént meghívta a Fidesz-képviselőket az “Azonosság és Demokrácia” elnevezésű jobboldali frakcióba, amelynek az FPÖ is a tagja. (Wiener Zeitung, 2021.03.04.)
Fordította: dr. Gonda László