A globális kereskedelem a világgazdaság növekedésének motorja - szögezi le János Zsolt előjáróban. Ez a kínálat és kereslet kényes egyensúlyán, mindenekelőtt azonban a bizalmonalapul. A működő kereskedelmi kapcsolatok különösen azóta töredeznek, amióta a két szuperhatalom, az Egyesült Államok és Kína kölcsönösen új büntető vámokkal sújtja egymást.
A protekcionizmus gondoskodik arról, hogy a vállalatok egyre gyakrabban kerülik meg a meglévő szállítási láncokat, már csak azért is, mert könnyedén ki tudnak újabbakat építeni. Ennek következtében a cégek, mindenekelőtt az erősen érintett ipari szektorban leállítják beruházásaikat, és ezzel együtt visszavetik a növekedést is.
Kína gyengülése nagy teher
Mindebből következik, hogy a világ csaknem valamennyi országának az idén számolnia kell a gazdaság növekedésének megtorpanásával. Különösen vonatkozik ez Kínára: a globális kereskedelem működése tekintetében ma már nélkülözhetetlen gazdasági szuperhatalom olyan lassú ütemben gyarapszik, mint amire az elmúlt 27 évben még nem volt példa. Ez a hanyatlás természetesen összefügg azzal a bizonytalansággal, amely a Washingtonnal folytatott kereskedelmi háborúból adódik, de azzal a körülménnyel is, hogy a kínai kormány 2018 óta tetemes adósság visszafizetésbe kezdett és ezáltal elmarad a konjunkturális programok megvalósítása.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) lefelé kerekíti a növekedési előrejelzést
Hogy a legújabb protekcionizmus mennyire pusztító, az legjobban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) minap közzétett legfrissebb gazdasági növekedési prognózisából látszik. Ebben ugyanis az áll, hogy a világgazdaság az idén csupán 3 százalékkal nő Ez annyit jelent, hogy a gyarapodás olyan lassú, mint amilyenre a 2008-2009-es pénzügyi válság óta nem volt példa. Az exporttól erősen függő Németországban 2019-ben már csak 0,5 % lesz a növekedés (2018: 1,5 %). Júliusban az IMF még 3,2 százalékos növekedésből indult ki.
A pangás okaként az IMF nem csak a Peking-Washington kereskedelmi viszályt jelöli meg, emellett gondot okoz a Brexit körüli kiszámíthatatlanság és az európai, különösen pedig a német autóipar elleni transzatlanti büntetővám bevezetésének lehetősége. További terhelő körülmény a klímaváltozás, mindenekelőtt a felmelegedéstől különösen veszélyeztetett országokban.
Egyébként a Nemzetközi Valutaalap a jövő évre vonatkozó prognózisából is visszavesz - és a korábbi 3,5 % helyett csak 3,4 %-os növekedéssel számol. Geopolitikai helyzettől függően persze az sem zárható ki, hogy ezt az előrejelzést tovább kell csökkenteni. Nem lehet tehát csodálkozni azon, hogy az IMF a kereskedelmi viszályok megoldására szólítja fel a világgazdaságot a gazdasági gyarapodás akadályainak lebontása érdekében. Elengedhetetlen a multilaterális együttműködés - hangsúlyozza az IMF.
Reménysugár?
Ugyanakkor felderengett egy csöppnyi reménysugár az amerikai-kínai konfliktusban. Donald Trump amerikai elnök részmegegyezést jelentett be Pekinggel. Ennek keretében Amerika eltekint a kínai import javakra kivetett különadók emelésétől. Viszonzásként Kínának 40-50 milliárd dollár értékben kell amerikai agrártermékeket vásárolnia. Hogy ilyen nagyságrendű beszerzést hogyan lehetne lebonyolítani, arról még nincs szó...
Persze ez még messze nem az az átfogó egyesség, amit Trump hónapok óta ígér. Az amerikaiak cikk-cakk irányvonala okán, ugyanakkor a kínai döntéshozók miatt továbbra is fennáll a bizonytalanság.
A fenti témákról bővebben, mélyebben és részletesebben, nem utolsósorban pedig élő szóban hallhatnak az érdeklődők november 12-én, a következő "díványbeszélgetésen", amelyet olvasóink már ismernek. Jelentkezni ildiko@ivanyiildiko.hu emailcímen lehet.