Az Operaház szó szerint minden bécsi szívügye, hiszen ez az osztrák főváros egyik szimbóluma. Az igazgató személyének kiválasztása ennek megfelelően mindig nagy érzelmi hullámokat kavar. Ezúttal viszonylag rövid idő és nagyobb hírverés nélkül született meg a döntés: a november elején meghirdetett állásra az 1964-ben Belgrádban született, 10 éves kora óta Ausztriában élő, jelenleg New Yorkban a Sony komolyzenei részlegét vezető Bogdan Roščić kap megbízást. A döntés kicsit sem korai: manapság a világsztárok fellépését sok évre előre kell biztosítani, az igazán nagy művészek naptára legalább öt évre előre betelik. Egy biztos: Bogdan Roščić szinte mindenkit ismer, aki bécsi fellépésre számításba jöhet, őt pedig a zenei világ kitűnő menedzsernek tartja. Ahogy elmondta, tisztában van vele, milyen jelentős pályamódosítás számára az igazgatói poszt, és mint ilyen, ez talán eddigi élete legfontosabb döntése.
Roščić a Die Presse popzenei kritikusaként kezdte pályafutását, később az Ö3 rádióadót ő állította új és igen sikeres pályára - főleg popzenei műsorokkal. 2002-ben vált meg az ORF-től és igazolt át a zeneiparba: előbb a Universal Music Austria, majd a Deutsche Grammophon és Decca munkatársa lett, 2009-től a Sony komolyzenei CD és DVD ágazatának igazgatójaként New Yorkba költözött.
Az illetékes miniszter és az Operát is magában foglaló Színházszövetség (Bundesteather-Holding) vezetője 18 pályázó közül választotta, s ezzel némi meglepetést okozott a jelölteket ismerőknek. Dominique Meyer maga is vállalkozott volna a harmadik öt éves ciklusra, s mivel az Operaház minden tekintetben jól teljesít, kihasználtsága, anyagi helyzete átlagon felüli, nemzetközi hírneve és elismertsége töretlen, elképzelhető lett volna egy hosszabbítás. A pályázók között négy nő volt, összességében a jelentkezők fele külföldi, köztük több ismert opera - illetve fesztivál igazgató. Bogdan Roščić saját bevallása szerint sem rendelkezik gyakorlattal a színházigazgatás terén, és magát a Bécsi Operát sem ismeri túl jól - ezen azonban a hátralévő három és fél évben változtatni fog. Dominique Meyer, aki sok sikert kívánt utódának, segítségét is felajánlotta ehhez.
 |
| Dominique Meyer, a 2020-ban távozó igazgató |
Roščić a jelenlegi eredményeket nagyra tartja és elismeri ugyan, de mindenképpen a mostani alapokon nyugvó megújulást tart szükségesnek. Egyszerűen azért, mert véleménye szerint a fiatalokra kell összpontosítani, kinevelni a jövő közönségét. Ezt csakis az opera műfajának vonzóvá tételével lehet - mondta, utalva arra is, hogy a jelenlegi törzsközönség inkább az idősebbek közül kerül ki. Arról is szólt, hogy intő példa a new yorki Met, amely a bécsi költségvetés háromszorosával rendelkezik, mégis minden második hely üres, sőt volt olyan előadás - egy Parasztbecsület/Bajazzók - amelyre csak a jegyek egyharmadát tudták értékesíteni.
A majdani igazgató példaképe Gustav Mahler, az ő újító szelleme, amelynek jegyében célja a Bécsi Operaház 4.0 megteremtése. Ami a jelenlegi helyzetet illeti, a döntést bejelentve Thomas Drozda kulturális miniszter nem fukarkodott Meyer - és a kereskedelmi igazgató Thomas Platzer - dicséretével. A ház bevételei az előző, Holender-korszkhoz képest 25 százalékkal, 28 millió euróról 35 millióra nőttek, a közönség, amelynek 30 százaléka külföldi, nagyra tartja az előadások minőségét.
A most kinevezett és 2020 szeptember 1-én hivatalba lépő igazgató egyelőre nem tudja, lesz-e zenei intendáns. A repertoárt éppúgy szükségesnek tartja, mint a megújítást, a fiatalok igényeinek jobb figyelembevételét. Meyer a váltásig teljes erőbedobással teljesíti feladatait - saját jövendő terveiről még nem tudott beszámolni. Forradalmi változásokat nem hagy majd maga után, ám sok viharos időszak után ez a tíz év az Operaház életében oly ritka nyugalmas, derűs és közben sikeres korszakként vonulhat be a Ház történetébe.