Bécsi Magyar Iskolaegyesület
A gyerek – persze nem a legkisebbekről beszélünk – egész nap egyedül van otthon – ami még csak nem is az igazi megszokott otthona –, a szülők dolgoznak, más gyerek iskolában van. Nemigen tud mit kezdeni magával, az pedig világos, hogy a beilleszkedés így végképp nem is alakul. Vagyis hiába magántanuló a régi magyarországi iskolájában, hiába tud majd minden bizonnyal levizsgázni, szerez bizonyítványt, iskolai végzettséget, ez az új életét nem segíti.
A Collegium Hungaricum negyedik emeletén berendezett tanteremben ülünk, ott, ahol a Bécsi Magyar Iskolaegyesület Király Andrea igazgatásával, 16 pedagógus közreműködésével mindennapjait éli. Az osztrák iskolai tanulmányokat az igazgatónő elengedhetetlennek tartja, akkor is, ha a magyar intézmény elsődleges feladata és célja a Bécsben és környékén élő őshonos magyar kisebbség anyanyelvi oktatása. Ráadásul ez a beiratkozás ugyancsak egyszerű – teszi hozzá. Amikor már megvan a bécsi lakcím és ezzel az egészségügyi kártya, elég felkeresni az Iskolatanácsot
. Ha a szülők már előzőleg kiválasztották, melyik iskolába szeretnék beíratni gyermeküket, itt megtudhatják, van-e ott hely, de ha még nem tartanak itt, akkor segítséget kapnak a választáshoz. Egyébként fel lehet venni a kapcsolatot közvetlenül is a kiválasztott iskola igazgatójával – egy dologra azonban vigyázni kell, ha a szülő nem tud elég jól németül, mindenképpen szükség van egy a nyelvet jól értő kísérőre. Nem árt tudni, hogy az iskola látogatása ingyenes.
Nem kell félteni a gyereket az új iskolától – ahogyan ezt sok szülő teszi – mondja Király Andrea. Például nem veszít osztályt. Aki otthon elvégezte a negyediket, automatikusan megy tovább, igaz, itt az ötödik osztály a gimnázium első osztálya. Ez sem olyan ijesztő, mint ahogy első hallásra tűnik: az első évben a külföldről érkezett gyerek nem kap osztályzatot, csak a következő félévben kell pozitív eredményt felmutatnia. Ha ez nem sikerül, akkor is csak ezt a félévet kell megismételnie.
Király Andrea tapasztalatai szerint ez a másfél év egy átlagos tehetségű gyermeknek elég a nyelv elsajátításához. Ehhez az iskolától is kap segítséget, külön német nyelvórák formájában. De – és itt kapcsolódik a magyar Iskolaegyesület tevékenysége- náluk vannak német (mint idegen nyelvi) kurzusok, kis létszámúak, 7-8 gyerekre jut egy tanár. Nyáron táborokat szerveznek, ahol lehet tovább gyakorolni, játékosan tanulni, és persze sokat segít az „életben” – utcán, tévében, társaktól – hallott nyelv is. Király Andrea a magyar iskolarendszert szigorúbbnak találja, és az a tapasztalata, hogy az osztrák iskolákban a tanárok szeretik a magyarok diákokat – mert ők sokkal szorgalmasabbak, fegyelmezettebbek osztrák társaiknál.
A kisebb gyermekekkel érkezőknek az első lehetőség az Iskolaegyesület kétnyelvű óvodája. (Erről később még részletesebben is írunk). Aki pedig éppen iskoláskorú gyermekkel jön, annak ott az úgynevezett Vorschulklasse, vagyis egy olyan év, amikor a nyelv elsajátítása a fő cél. Ilyen osztály a „normál” iskolákban van, annyi a hátránya, hogy aki ide bekerül, annak ez lesz a következő négy évben az osztálya. Márpedig tény, hogy ezekben az osztályokban a tanulók fele külföldi, és ez bizony kicsit hátráltatja a német tanulást. Ausztriában egyébként 16 év a tankötelesség korhatára.
A magyar nyelv ismeretének fenntartását az Iskolaegyesület nem hagyja a szülőkre: magyar anyanyelvi órát 14 éves korig korcsoportonként, 14 és 18 év közöttieknek összevont csoportokban tartanak. Az ide járók év végén a Stadtschulrat szervezésében vizsgát is tehetnek, és ez a jegy bekerül az osztrák iskolai bizonyítványba is, amit Magyarországon is elfogadnak. Ez fontos, előfordulhat ugyanis, hogy aki gyerekként került ki a szülőkkel, később másként dönt, és visszaköltözik. Most volt először két ilyen eset – még nem tudni, mondja Király Andrea, hogyan állják meg a helyüket az itt szerzett tudással.
Király Andrea húsz éve él Bécsben, otthon is, Bécsbe érkezvén is gimnáziumban tanított. Ez az 1926-ban alakult közhasznú egyesület a szívügye, mint ahogy a 16 itt tanító pedagógus is szinte önkéntesként – képletes fizetésért – dolgozik. Ennek megvan az a hátránya, hogy a megélhetéshez más állás is kell, de ma már az egyeztetés, a beosztások elkészítése szinte rutin, nincs gond. Az anyagi lehetőségek szűkösek, Magyarországról ma már nem kapnak támogatást, az osztrák kormány az itt őshonos magyar kisebbségeket karolja fel, így aztán folyamatosan pályázni kell. 2007 és 13 között sok segítség jött EU-s forrásokból, az Erasmus, a Comenius program hatalmas lehetőségeket nyújtott, olyan projektek megvalósítását, amelyek betekintést nyújtottak más országok hasonló gyakorlatába. Sőt, a Bécsi Magyar Iskolaegyesület maga is koordinálhatott egy olyan egy projektet, egy Grundtvig workshopot, amely hét országból érkezett magyar kollégák eszmecseréjét tette lehetővé. Tizenhárom nagy pályázaton sikerült nyerni, és az a diákoknak is igen hasznos volt: a projektek révén olyan helyekre jutottak el, ahova másként nem lett volna lehetőség. Elég baj, hogy ezek a programok kifutottak – mondja Király Andrea, aki ugyanakkor bizakodó, és már kitanulta a pályázás minden csínját-bínját.
A jó kapcsolatok is sokat segítenek, ezt az óvoda példája mutatja. A cseheknek a 3. kerületben van egy remek iskolaegyesületük, szép nagy épülettel, számtalan teremmel, jó felszereléssel. Velük sikerült megállapodni arról, hogy befogadják a magyar óvodát. A 25-ös létszámú csoport így egyike lehetett az öt cseh csoportnak, egy gyönyörű nagy termet alakítottak ki számára. Itt magyar és német nyelvű a foglalkozás. Blokkban: a kétnyelvű óvónő egy-egy meghatározott témában magyarul tartja a foglalkozásokat, aztán jön a következő, immár németül – és reggelente illetve ebéd után együtt vannak a cseh csoportokkal, ahol a német a közös nyelv. Persze a lehetőség messze nem elég, várólista van, így jó tanács: időben kell jelentkezni!
Mindez messze nem minden, amit az Egyesület kínál. A honismereti, magyar anyanyelvi, német idegen nyelvi órákon túl a futólag említett nyári táborok is igen népszerűek, csekély térítési díjért persze itt ellátást is kapnak a gyerekek. S hogy mindezt – mert a befizetések aligha elegendőek – miből fedezik? A felnőtt magyar nyelvoktatás bevételből. A tanfolyamok szintén kedveltek, a nyári intenzív kurzusok is. Vegyes párok osztrák tagjai, üzletemberek éppúgy járnak, mint nyugdíjasok, puszta érdeklődésből, vagy olyan osztrákok, akik Magyarországon vettek ingatlant. Minden szinten vannak nyaranta, júliustól szeptemberig intenzív kurzusok, heti 12 óra. Vagyis a tanároknak nincs sok szabadidejük – de szívesen csinálják, jönnek gyakorló fiatalok is. És rengeteg tanári végzettségű jelentkező van, több mint amennyit az Egyesület foglalkoztatni tud.