Hetilap kereső

Szászi Júlia írása

Hiába tiltakoztak a szavazás napján a Tisztelt Ház előtt az emberjogi szervezetek, az osztrák törvényhozás a két kormánypárt képviselőinek szavazataival áldását adta az új, minden eddiginél szigorúbb idegenrendészeti törvényre. A csekély kedvezményeket jelentős szigorítások ellensúlyozzák. 2010-től a vádemelés is elég ahhoz, hogy a menedékre váró kitoloncolási eljárása megkezdődhessen.

Egyetlen szociáldemokrata képviselő tiltakozott a törvénymódosítás ellen: a felső-ausztriai Sonja Ablinger elhagyta az üléstermet, nem vett részt a szavazáson. Neki nemcsak a kitoloncolás eszközének könnyített alkalmazásával vannak fenntartásai, hanem a toloncfogság körülményeit is kifogásolja. Az új törvény ugyanis kilátásba helyezi, hogy a korábbinál gyakrabban alkalmazzák a toloncfogságot.

Maria Fekter belügyminiszter célja, hogy csökkentse a kérelmük elutasítása után illegálisan Ausztriában „lemerülő” idegenek számát, ezért meggyorsítják a kitoloncolást, előbb helyezik el az országból eltávolítandókat az erre létesített fogdákban. Tény ugyanakkor, hogy az idén tovább csökkent a toloncfogságba helyezettek száma: 2008-ban 5400 volt ez a szám (2006-ban 8700), s az idei első féléves adatok szerint 2009-ban is ekörül lesz. Csökkent a toloncfogságban éhségsztrájkolók száma is. Ennek ellenére a kormány a körülmények javítására új központ létesítését tervezi – ez azonban a helyszín kiválasztása miatt nem egyszerű. Az érintett tartományok nem szívesen fogadnak be ilyen intézményt.

Az Ausztriában menedéket keresők még az eddiginél is nehezebb idők elé néznek. Ezentúl a már megszerzett menekültstátusz sem jelent feltétlen védelmet. Hiába tartózkodik az illető engedéllyel Ausztriában, ha egy évnél hosszabb szabadságvesztéssel sújtható bűncselekményt követ el, ennek ellenére kitoloncolható. Ugyanez vonatkozik azokra is, akik egyéb okokból védelmet élveznek. A bűncselekményt elkövetőtől a hatóság akkor is megvonhatja a menekültstátuszt, ha az érintett már több mint öt éve Ausztriában tartózkodik.

További szigorítás, hogy a jövőben a hatóság röntgenfelvétellel állapíthatja meg a menekültstátuszt kérelmező életkorát. A megalázó intézkedés indoka: eddig elvesztett dokumentumokra hivatkozva sokan fiatalkorúnak tüntették fel magukat, és így könnyebb eljárásra és kedvezőbb elbírálásra számíthattak.

A menekültkérelmet benyújtók a jövő évtől mindaddig nem hagyhatják el tartózkodási helyüket, amíg a hatóság el nem dönti, hogy egyáltalán elfogadja-e a kérvényt. Ha körvonalazódik az elutasítás, mindehhez bejelentkezési kötelezettség járul. „Eltűnésük” megakadályozására az érintetteknek rendszeresen jelentkezniük kell a rendőrségen. Megsérti a bejelentkezési kötelezettséget, és szabálysértési eljárásra számíthat a menekültgondozó intézmény lakója, ha 48 órán át távol van. Eddig legfeljebb húsz napig kellett abban a körzetben tartózkodniuk, ahol a kérvényt benyújtották.

A könnyítés inkább azokat érinti, akik a nem kitoloncolható kategóriába tartoznak: őket öt év után állandó tartózkodási engedély illeti meg. Eddig évről évre döntötték el, maradhatnak-e Ausztriában.

Nem számít ezentúl bűncselekménynek a rokonok illegális bevándorlásának segítése. Megkaphatja a jövőben az osztrák állampolgárságot a külföldön örökbefogadott gyermek akkor is, ha nem rendelkezik ausztriai tartózkodási engedéllyel. Inkább csak a diplomatákra vonatkozik egy másik könnyítés: külföldi házastársuk akkor is hozzájut az osztrák útlevélhez, ha Ausztrián kívül élnek.

Az ellenzéki pártok ellenezték a törvényt, ha nem is azonos okokból. A parlament két jobboldali pártja teljes határzárat szeretne, olyan Ausztriát, amely egyáltalán nem enged be külföldit. A Zöldek, az osztrák és nemzetközi emberjogi szervezetekkel karöltve szégyenteljesnek tekinti a külföldiek elleni diszkriminációt, azt, hogy a törvény a menekülteket eleve bűnözőnek tekinti.

További cikkeket olvashat Ausztriáról a Szervusz Ausztriahonlapon.