A hajóra vezető híd egyik oldalán kék-sárga léggömbök, a másikon piros-fehér-zöld, s aki nem ismeri az előbbi színösszeállítást, az megtudhatja a tábláról: Alsó-Ausztria üdvözli Budapestet. A legnépesebb osztrák tartomány gazdasági és idegenforgalmi vezetői személyesen jöttek el az ünnepi díszbe öltöztetett új kikötőállomás avatására.
Közhelynek számít, hogy a Duna összeköt.
Birgit Brandner-Wallner és nővére,
Barbara Brandner-Moser számára azonban ez a mondat nagyon is konkrét tartalmú. A családi Brandner Hajózási társaság, amelyet ők vezetnek, nap mint nap viszi a kirándulókat, s bár menetrend szerinti járataik a
Wachau egyes állomásait kötik össze, nem ritka a hosszabb út. Mint ahogy most is a teljesen átépített
MS Austria nevű kirándulóhajón érkeztek Budapestre, ahol a családi vállalkozás dunai kikötők értékesítésével foglalkozó, éppen tíz éve alapított vállalata, a Donau Schiffahrtstationen GmbH ünnepélyesen átadta a Linz és Budapest közötti 36. és 37. hajóállomást.

Középen dr. Petra Bohuslav, Alsó-Ausztria gazdasági, idegenforgalmi és sportügyekért felelős tanácsosa
A magyar turista nagyon fontos Alsó-Ausztria számára – hangsúlyozta dr. Petra Bohuslav, a tartomány gazdasági, idegenforgalmi és sportügyekért felelős tanácsosa. Nem csak a földrajzi közelség teszi, hogy a magyarok szívesen rándulnak át Ausztriába, annak is a legközelebb eső tartományaiba. Sok a hasonlóság a két nép között, s Alsó-Ausztria nyújt olyasmit, amit a magyarok különösen kedvelnek. Jóízű ételeket, hangulatos tájakat, sokféle szórakozást. Nem véletlen, hogy a tartomány már negyed százada jelen van a magyarországi turisztikai piacon.
A
határnyitás persze jót tett a forgalomnak. Az elmúlt 15 évben 31 százalékkal többen érkeztek, és a látogatók 38 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek Alsó-Ausztriában – tudhatták meg a meghívottak
Christoph Madltól, a Niederösterreich-Werbung igazgatójától. A válság éve persze visszaesést hoz, de a tartomány vezetői nemcsak a lassú stabilizációban és rövidesen megkezdődő fellendülésben bíznak, hanem a tartomány törzsvendégeinek hűségében is. Mindehhez egyre bővítik a kínálatot.
A
Brandner Hajózási Vállalat járatai mindenesetre a Duna menti vidékek páratlan adottságaira építenek, s ezeket, a Wachau gyönyörű tájait, kastélyait, műemlékeit a magyar utazóknak is kínálják. A vízi út a tartomány idegenforgalma számára fontos tényező.
Akinek volt alkalma körülnézni a tágas, 300 négyzetméternyi panorámaablakkal ellátott MS Austria szalonjában, zárt és nyitott fedélzetein, az nem kétli: a többnapos dunai hajóutak is igen kellemesek. Ma 100 hajón évente mintegy 200 ezren közlekednek a Dunán. A hajók utasai meg-megszakítják útjukat, hogy közelebbről megnézzék, mit kínál a part. Szívesen költenek, s a fejenkénti átlagosan kiadott 17 euróból Alsó-Ausztria éves szinten 12 milliós bevétellel gazdagodik. A hajóutakat inkább az idősebb korosztály kedveli, az utasok átlagéletkora 60 év, s a szervezők ehhez alkalmazkodnak is, kifejezetten az ő igényeikhez szabott kínálattal keresik meg őket. A tapasztalatok jók, többségük elégedett és másoknak is ajánlja a turizmus e formáját.

Az MS Austria a Schönbühel vár előtt
1776-ban kezdődött, tutajon szállított fát a család Bécsig, sőt, Budapestig. Később teherhajókra váltott a családi vállalkozás, majd maguk kezdték építeni a szállítójárműveket. A szépen gyarapodó Brandner Hajózási Társaság elsősorban tartályhajókat épített és közlekedtetett. Egy hasonló profilú állami társaság mellett ez volt az egyetlen magáncég. 1976-ban azonban az ekkor 160 alkalmazottal működő cég a gyilkos árverseny miatt kénytelen volt eladni a flottát az állami vállalatnak.
A kapcsolat a Dunával nem szűnt meg: kotróhajókat gyártott és vízierőművek építésében vett részt a családi vállalkozás, amelyet akkor a három Brandner fivér vezetett. Bővült a tevékenységi kör, immár beletartozott a sóderkotrás és feldolgozás, szállítás, rakodás, minden vízzel összefüggő munka, víz alatti tevékenység. A siker nem maradt el, a foglalkoztatottak létszáma a nyolcvanas évek közepére elérte a 223-at, ekkor pedig a testvérek visszatértek a régi szerelemhez és megépítették az első többrendeltetésű, immár személyszállításra is alkalmas, Három Fivér névre keresztelt bárkát. Amikor az állam 1986-ban bejelentette, hogy nem indít többet személyszállító hajót a Linz-Melk szakaszon, a fivérek két holland hajót vásároltak – amelyeket azonban jogi huzavonák miatt nem indíthattak el, s végül kénytelenek voltak azokat egy állami idegenforgalmi cégnek eladni. 1995-ben fordult a kocka: az újabb nemzedéket képviselő két nővér megvette az MS Austria nevű hajót egy holland cégtől, új társaságot alapított, és a megváltozott jogi helyzetet kihasználva megkezdte a kiránduló hajók indítását. Ma a flotta 13 hajóból áll. 1999-ben a dunai kikötő építési és értékesítési leányvállalat is létrejött, majd 2005-ben újabb, 100 százalékos tulajdonú magyar leányvállalat (Danube Services Kft.) létesült. Egy évvel később szemelték ki a budapesti helyszínt, ahol a két új kikötőt most átadták.
Az Alsó-Ausztriával közösen létrehozott
Donau Schiffstationen GmbH annyiban is újdonság, hogy ez volt a tartományban az első úgynevezett PPP-konstrukció, vagyis az állam (a tartomány) és egy magáncég közös vállalata.
A budapesti kikötő átadási ünnepsége is igazolja, hogy a vállalkozás sikertörténet. Az ausztriai Duna-szakaszon működőkkel hajszálra azonos új hajóállomás a
Lágymányosi és a Petőfi híd között, közvetlenül a
Műszaki Egyetem előtt van, szemben a
MÜPA-val és a
Nemzeti Színházzal. A hely különleges előny – véli a tulajdonos, hiszen az Alsó-Ausztriából érkezőknek Budapest vadonatúj részét, a folyamatosan fejlődő kulturális negyedet mutatja, olyan környéket, ahova nem biztos, hogy egyébként a turista eljut.