A legkisebb és legnyugatibb osztrák tartomány, a Ländle (tartományocska) becenéven emlegetett Vorarlberg igazán ritkán szerepel a hírekben. Most azonban nagy feltűnést keltett egy felmérés, amely szerint az itteni lakosok nagy többsége Svájcba vágyódik, mégpedig nem annyira egy-egy kirándulás erejéig, mint inkább örökre. Pedig innen nézve osztráknak lenni sem akármi…
Aki járt már ezen a gyönyörű vidéken, az maga is meggyőződhet arról, Svájc közel van. Nemcsak földrajzi értelemben, nem csak a táj, a hegyek látványa hasonlít, hanem az itt élők is. Mint ahogy az is hamar nyilvánvaló, hogy a vorarlbergiek számára valóban Zürich a legközelebbi nagyváros. Bécs, a szövetségi intézményrendszer inkább nyűg számukra.
A svájci Weltwoche ennél jobban körbejárta a témát,és közvélemény kutatást rendezett arról, nem szeretnének-e az itt élők inkább Svájchoz tartozni. A felmérés eredménye sokkoló volt: minden második megkérdezett igennel válaszolt. Igaz, ezzel nincsenek egyedül, a többi Svájccal szomszédos országban, a határos német és olasz közigazgatási egységben is hasonlóképpen vélekedik a lakosság.
Hogy mi olyan vonzó a határon túl? A vorarlbergiek elsősorban a svájci közvetlen demokráciára vágyakoznának. Arra, hogy a kantonok országában kis túlzással havonta tartanak ilyen-olyan, néha nevetségesen kis ügyben népszavazást, vagyis a politika a nép megkérdezése nélkül gyakorlatilag semmilyen változtatást nem hajthat végre.
Legalább ennyire tetszik a svájci gazdaság lényegesen „szabadabb” működése, nem beszélve az adórendről, amelyet kevésbé tartanak szigorúnak mint az ausztriait. Pedig a vorarlbergiek igazán ismerik szomszédjukat, gyakran járnak át, és nemcsak azóta, hogy Svájc is Schengen-taggá vált. A két ország között ugyanis évek óta különleges kapcsolat van, szabad személyforgalom, és a munkavállalásra sem vonatkoznak a más nem Eu-tagra érvényes korlátozások.
Az osztrák politológusokat természetesen elgondolkodtatta a felmérés, különösen az a része, amely szerint a 35 éven aluliaknál az átlagnál is nagyobb a Svájcba vágyódók aránya – 86 százalék. Az okokat keresve azt is felidézik, hogy különösen néhány évtizeddel ezelőtt markánsan jelentkezett Vorarlberg Bécs iránti ellenszenve. Bregenzben mindig is indokolatlannak érezték a 700 kilométerre lévő Bécs „fölényét”, diktátumnak az ott hozott és rájuk is vonatkozó rendelkezéseket. A Bécsben élő vorarlbergiek külön kasztot alkotnak, segítik egymást, és igen gyakran hazautaznak, mondván, hogy igazán csak ott érzik jól magukat.
Tény, hogy Bregenz, Feldkirch, Dornbirn első pillantásra sem igen hasonlít a megszokott osztrák városképekre, az itteni, egyébként híres építészet inkább a svájcit mintázza, és mások az itt élők is, külsőre, és természetre egyaránt. Nem beszélve a nyelvjárásról. A felmérés legfeljebb elgondolkodtathat, realitása nem sok van. Bár Svájcban van olyan politikai erő, amely szívesen növelné a kicsiny ország területét és népességét a határon túli területekkel és a Svájccal rokonszenvezők lakossággal.