Az osztrák politika a szélsőségesek elszigetelését fontolgatja

A hadsereg elhatárolódik az ulrichsbergi veterántalálkozótól

Mi a teendő egy olyan párttal, amelynek képviselői rendszeresen rasszista, antiszemita kijelentésekre ragadtatják magukat, s így próbálnak hangulatot kelteni, szavazatokat szerezni? Ez a kérdés foglalkoztatja most az osztrák kormánykoalíció két pártját. Keresik a választ, latolgatják a lehetőségeket, miközben már az államügyészség is vizsgálja, nem törvénysértő-e a vorarlbergi FPÖ-vezér antiszemita kijelentése.

Egger és Sausgruber a hivatali eskütételen

Dieter Egger nevét legfeljebb saját tartományában, a mérete miatt Ländle-nek becézett Vorarlbergben ismerik, annál nagyobb feltűnést keltett, amikor a minap, már a szeptemberi helyi választások kampányában „Amerikából idekerült emigráns zsidónak” nevezte a hohenemsi Zsidó Múzeum igazgatóját.
Megjegyzését válasznak szánta arra a bírálatra, amelyet Hanno Loewy megfogalmazott. A múzeumigazgató ugyanis kifogásolta a Szabadságpárt erősen iszlámellenes plakátjait.

A Néppárt hátat fordít a rasszista politikus pártjának

A vorarlbergi tartományfőnök, a néppárti Herbert Sausgruber most példátlan lépésre szánta el magát: bejelentette, hogy felbontja a helyi koalíciót a Szabadságpárttal. Az ÖVP ebben a tartományban abszolút többséggel rendelkezik, vagyis a döntés nem jelent túl nagy kockázatot, szemben más tartományokkal, sőt a szövetséggel, ahol előfordulhat, hogy a kormányalakítás matematikailag csak szabadságpárti koalícióban képzelhető el. Ennek ellenére Werner Faymann kancellár most kiadta a jelszót: ezzel a párttal semmiféle kooperáció nem lehetséges. A kancellár elképzelhetőnek tart egy olyan megállapodást az SPÖ és az ÖVP között, amely kizárja az együttműködést a Szabadságpárttal.

A hohenemsi Zsidó Múzeum

A vélemények megoszlanak arról, milyen magatartás lenne célszerű. A politológus Anton Pelinka a kategórikus elzárkózás mellett van, holott egyszer már, Franz Varnitzky idején ez nem vált be. Az FPÖ Vranitzky tízéves kormányzása alatt pár százalékról 27 százalékra növelte táborát. Nehéz eldönteni persze, hogy ebben mennyi szerepe volt a kirekesztés politikájának.

A jobboldalt egyértelműen elutasító Erhard Busek (ÖVP) másként gondolkodik. Szerinte okosabb lenne szorosabb kapcsolatot fenntartani az FPÖ mérsékelt, józanul gondolkodó politikusaival. Abban a szociáldemokraták és a néppártiak, és persze az ellenzéki Zöldek is egyetértenek, hogy valamit tenni kell a szélsőséges megnyilvánulások ellen.

A hohenemsi Zsidó Múzeum a Frankfurtból áttelepedett Loewy vezetésével nagy tekintélyt szerzett, kiállításai a tartomány idegenforgalmi vonzerejének számítanak. Itt találhatók az egykor virágzó, ma már meglehetősen jelentéktelen városka történetének dokumentumai, köztük az az 1617-es grófi menlevél, amely a zsidó lakosság letelepedését lehetővé tette. A megalázó korlátozások ellenére a kolónia tagjai otthonra és megélhetésre találtak, amíg számukat a pogromok meg nem tizedelték. A holocaust idejére a helyi zsidó közösség már jelentéktelen volt, a koncentrációs táborokból csak néhányan tértek vissza. Mire 1964-ben az első isztambuli toborzó iroda megkezdte a vendégmunkások utaztatását a munkaerőre kiéhezett Vorarlbergbe, az egykor zsidó tulajdonban lévő házak üresen álltak. Itt telepedtek le az elsősorban a textiliparban foglalkoztatott törökök, akiknek leszármazottai közül sokan a textilipar elsorvadása után is itt maradtak. Több első generációs bevándorló nyugdíjasként hazaköltözik ugyan, de aztán hónapokra visszatér az itt élő gyerekekhez, unokákhoz. Törökül beszélnek, török újságokat olvasnak, török adást néznek: ötven csatorna jön műholdon. Emlékezetes a vendégmunkások érkezésének 40. évfordulóján, 2004-ben rendezett kiállítás. Mindez, Loewy tevékenysége nemigen illik az FPÖ által képviselt irányvonalhoz: a párt szítja a szembenállást a mecsetek építésének tervei ellen is. A botrányt okozó Dieter Egger egyébként hohenemsi születésű, s az egyetem elvégzése után textilüzemet létesített, amit mindaddig vezetett, amíg 1999-ben politikai pályára nem lépett. 2004 óta tagja a helyi kormánynak.

Veterántalálkozó a hadsereg nélkül

Ebben a szellemben az idén a korábbiaktól eltérően az osztrák hadsereg semmiféle támogatást nem nyújt az úgynevezett ulrichsbergi veterántalálkozó megrendezéséhez. Ezen a karintiai helyen, ahol a két világháborúban elesettek emlékműve áll, 1959 óta szeptemberben emlékünnepségen jönnek össze a Wehrmacht és a Waffen SS veteránjai. A találkozókon hazai és külföldi neonáci csoportok is részt vesznek, a szónokok elsősorban a veteránok hősiességét méltatják, s a beszédekben nem ritkán nemzetiszocialista eszmék is megfogalmazódnak. 1995-ben Jörg Haider itt elmondott beszédében nevezte a náci párt hírhedett fegyveres alakulata, a Waffen SS tagjait "becsületes állampolgároknak", akik "hűek maradtak meggyőződésükhöz".

Emlékünnepség az Ulrichsbergen

A rendezvényen az osztrák hadsereg eddig katonazenekarokkal és díszőrséggel képviseltette magát, és szállítójárműveket is a szervezők rendelkezésére bocsátott, engedve annak a felfogásnak, hogy az elesettek, a náci birodalomért harcolók parancsot teljesítettek.

A közreműködésnek most vége: Norbert Darabos védelmi miniszter bejelentette, hogy a hadsereg szakít a gyakorlattal, mert a rendezvény nem határolódik el eléggé a nemzetiszocialista gondolatvilágtól. Mint elmondta, döntése régóta érlelődik, ám az utolsó csepp a pohárban az volt, hogy kiderült: Wolf Dieter Ressenig, a szervezőbizottság vezetője nemzetiszocialista relikviákat árult az interneten. Az érintett azzal védekezik, hogy ő „csak abból az időből származó rendjeleket kínált, s azok számára „katonai, nem pedig nemzetiszocialista jelleggel bírtak”.

Több politikus, közöttük Gerhard Dörfler, Karintia tartományfőnöke is távolmaradását jelezte. Tény, hogy évtizedeken át a különböző színű politikai pártok képviselői is jelen voltak az emlékünnepségen (kivétel a Zöldek), és képviseltette magát az egyház is. Az idei fordulat jelzi, hogy az osztrák politika felismeri a szélsőjobboldali veszélyt, és ha késve is, de igyekszik lépéseket tenni visszaszorítására.