Kész az új, minden eddiginél szigorúbb idegenrendészeti törvény, amely Maria Fekter belügyminiszter meggyőződése szerint Ausztriát „a világ legbiztonságosabb országává” teszi. Kicsike kedvezményeket és jelentős szigorításokat tartalmaz a tervezet, amely ősszel kerülhet a parlament elé, és 2010-től léphet életbe.

Kész az új, minden eddiginél szigorúbb idegenrendészeti törvény, amely Maria Fekter belügyminiszter meggyőződése szerint Ausztriát „a világ legbiztonságosabb országává” teszi. Kicsike kedvezményeket és jelentős szigorításokat tartalmaz a tervezet, amely ősszel kerülhet a parlament elé, és 2010-től léphet életbe.

Eddig meg kellett várni a bírósági döntést, s csak annak birtokában, a vád bebizonyosodása esetén toloncolták ki Ausztriából azokat, akik menedékjoguk elbírálására vártak. Ha életbe lép a törvénymódosítás, akkor elég az államügyész vádemelése, s máris megindulhat a gyorsított eljárás, amelynek végeredménye nem kétséges: a menekültnek vissza kell térnie oda, ahonnan jött.

A már megszerzett menekült státusz sem jelent a jövőben feltétlen védelmet. Ha az illető legalább egy évi szabadságvesztéssel sújtható bűncselekményt követ el, a tartózkodási engedély ellenére kitoloncolható. Ugyanez vonatkozik azokra is, akik egyéb okokból védelmet élveznek. A bűncselekményt elkövetőtől a hatóság akkor is megvonhatja a menekült státuszt, ha az érintett már több mint öt éve Ausztriában tartózkodik.

A jövőben a kétes esetekben a hatóság röntgenfelvétel készítését is alkalmazhatja a menekült korának megállapítására: a belügyminiszter ezzel kívánja megakadályozni, hogy a dokumentumokkal nem rendelkezők a könnyebb eljárás és kedvezőbb elbírálás érdekében fiatalkorúnak tüntessék fel magukat.


Nem csekély bírálatra számíthat – otthon és a megfelelő nemzetközi szervezetek részéről egyaránt – az a paragrafus, amely korlátozza a menekült kérelem benyújtásának engedélyezésére várók mozgásszabadságát. Eddig legfeljebb húsz napig kellett abban a körzetben tartózkodniuk, ahol a kérvényt benyújtották. A jövőben, ha a törvénymódosítást a parlament elfogadja, mindaddig nem hagyhatják el tartózkodási helyüket, amíg a hatóság el nem dönti, hogy egyáltalán fogadja-e a kérvényt. Ha körvonalazódik az elutasítás, mindehhez bejelentkezési kötelezettség járul. „Eltűnésük” megakadályozására az érintetteknek rendszeresen jelentkezniük kell a rendőrségen. Megsérti a bejelentkezési kötelezettséget, és szabálysértési eljárásra számíthat a menekültgondozó-intézmény lakója, ha 48 órán át távol van.


Gyakrabban alkalmazzák majd a tolonc-fogságot. Hogy a szigorítás mit jelent, azt egyelőre nem tudni, tény azonban, hogy betervezték a megfelelő kapacitás bővítését, vagyis több hely áll majd rendelkezésre a kitoloncolásra ítéltek számára. Már csak azért is, mert az ilyen esetek száma a 2006-os 8700-ról tavaly 5400-ra csökkent. Ezen túl azonban tervezik egy új központ építését is. A helyszínt is kiszemelték már, a stájerországi Leobenben, de egyelőre a terv megvalósítását akadályozza az ott élők tiltakozása.

A legtöbb gondot az utóbbi időben az úgynevezett „Dublin-esetek” jelentették: azok, akiknek ügye másik EU-országra tartozik, mivel onnan érkeztek Ausztriába. Ilyenkor az előírás a gyorsított eljárás, maximum egyhetes határidővel. Az év első négy hónapjában 540 személyt toloncoltak így ki – a rendes eljárás 778 személy számára végződött kitoloncolással, 505 behatolni próbálót a visszafordítottak a határon, a legtöbben, 1650-en pedig önként tértek haza.

Némi könnyítésre számíthatnak azok, akik a nem kitoloncolható kategóriába tartoznak: őket öt év után állandó tartózkodási engedély illeti meg. Eddig évről évre döntötték el, maradhatnak-e Ausztriában.

Nem kell ezentúl büntetéstől tartaniuk azoknak a családtagoknak, akik rokonuk illegális bevándorlását elősegítették. Megkaphatja a jövőben az osztrák állampolgárságot a külföldön örökbefogadott gyermek akkor is, ha nem rendelkezik ausztriai tartózkodási engedéllyel. Inkább csak a diplomatákra vonatkozik egy másik könnyítés: külföldi házastársuk akkor is hozzájut az osztrák útlevélhez, ha Ausztrián kívül élnek.

A törvénytervezet, mint mindig, két oldalról részesül bírálatban. A parlamenti ellenzék két szélsőjobboldali pártja kevesli a szigort, a Zöldek szerint viszont a menekültek eleve bűnözővé nyilvánítása aligha fogja a bűnelkövetési rátát csökkenteni. Vita lesz bőven, Maria Fekter számára azonban jó érv, hogy az év első öt hónapjában a tavalyinál 37 százalékkal többen kérelmezték a menekült státuszt.