Már régen nem uborkaszezon a nyár, különösen nem az a gazdasági életben. Az alábbiakban átnyújtunk egy csokrot olvasóinknak azokból a gazdasági hírekből, amelyek az osztrák sajtót ezekben a kánikulai napokban foglalkoztatják.
A Meinl-cég csődjének kárvallottai perelnek
Az Atrium-Mel cég, (az
Atrium Real névre átkeresztelt Meinl European Land) befektetői Julius Meinl (V.) magánvagyonát sem kímélnék: ha máshonnan nem, innen szeretnék visszakapni pénzüket. A cég 2,1 milliárd eurós kártérítési igénnyel indított pert egy londoni bíróságnál a Meinl Bank és annak néhány vezetője, tulajdonosa ellen. Az alperesek egyike maga Julius Meinl V., aki a felperesek szerint bizonyíthatóan benne volt néhány súlyos kárt okozó döntésben. A nyolcvan oldalas vádirat szerint a Meinl Bank – és tulajdonosa – hűtlen kezelés, csalás és piaci spekuláció bűntettével gyanúsítható. Ilyen összegű kártérítési per osztrák cég ellen még soha nem indult. Julius Meinl, aki a leggazdagabb osztrákok egyike - 800 millió eurós becsült vagyonnal-, elhárítja a vádat, de kész a konstruktív megoldásra. A Meinl Bank saját tőkéje a 2008-as 359 millió euróról tavaly év végére 103 millió euróra csökkent, miután 225 millió eurót fizettek ki a részvényeseknek. A bank cáfolta azt a feltételezést, hogy a kifizetés révén
Julius Meinl a vagyont biztonságba akarta helyezni. Ugyanakkor azt is hangsúlyozzák, hogy az alaptőke még mindig az előírt összeg kétszerese. A bank egyébként felszólította az Atrium elnökségét, hogy
üljenek tárgyalóasztalhoz.
Többen repülnek Bécsből
A bécsi repülőtéren 2010 júliusában
kétmillió utas fordult meg, és ez 11,3 százalékos növekedés az előző év hasonló időszakához. Nem csak a nyári szezonnak tudható be a növekedés, ha nagyobb időszakot veszünk, az első félévet például, akkor is gyarapodás tapasztalható, több mint 6 százalék. A keleti vonalakon a növekedés még ennél is nagyobb: az időn júliusban 19,1 százalékkal többen vették igénybe a Bécsből induló – oda érkező – keleti járatokat
A pénz a szomszédba menekült
A
Haider-milliók liechtensteini fellelése nemcsak politikai botrányt okozott - a diktátorokhoz, elsősorban Szaddam Husszeinhez fűződő kapcsolatok miatt. Ismét téma, vajon hány osztrák menekíti ki vagyonát a szomszédos Liechtensteinbe, amely a maga viszonylag laza pénzügyi előírásaival még a legutóbbi szigorítások után is a pénzmosók valóságos paradicsoma.
A legfrissebb adatok szerint a Vorarlberggel határos nagyhercegségben bejegyzett osztrák alapítványok száma eléri az ötezret – Ausztriában mindössze 3250 ez a szám. Pontos adatok nem ismertek, de ha alapítványonként 18 – 18,5 millió eurót veszünk, akkor az ott tartott osztrák vagyon meghaladja a 90 milliárdot.
A Liechtenstein körüli botrány kirobbanása idején az osztrák pénzminisztérium büntetlenséget ígért azoknak, akik önként bejelentik az adócsalással egyenértékű liechtensteini számlákat. A 111 önfeljelentő – és néhány büntetőper – révén az osztrák kincstár 30 millió euróhoz jutott. Amióta Németországban
felbukkant a CD az adócsalók adataival, újabb 11 osztrák jelentette fel önmagát. A pénzügyminisztérium további jelentkezőket vár.